Szentendre - Szabadtéri Néprajzi Múzeum II. [antikvár]

A történeti Szabolcs megyei Mdndókról áttelepített tölgyfa boronákból ácsolt, fenyőfa zsindellyel fedett, berendezett templom a Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításaként 1979 októberében nyílt meg Szentendrén.A görög katolikus templom kiemelkedő jelentőségű történeti, néprajzi, egyház- és építészettörténeti, műemlék építmény, a legkorábbi, hiteles faszerkezetű népi építészeti emlék Magyarországon. A kis méretű, egyenes szentélyzáródású, harangtornyos templom keleti tájolású a múzeumi újraépítés után is. Alaprajzi osztását, építészeti megformálását figyelembe véve az Északi- és Keleti-Kárpátok változatos liturgiatörténetű területének görög rítusú alaptípusa. A Tiszakönyök területén a XVII. század második felében ugyanis nagyobb közösségek csatlakoztak a görög rítusú, ószláv nyelven miséző, de a római pápát elismerő unitus" egyházhoz, aminek központja Munkács, majd Ungvár lett. A templom párhuzamai a dél-lengyel és kelet-szlovák, továbbá az ukránok, magyarok és románok lakta Kárpátalján találhatók meg. Közvetlen analógiának tekinthetjük a priszlopi (volt Zemplén m.) és a pojanai (volt Bihar m.) fatemplomokat. A mándoki templom így a hegyvidéki lombos-erdős övezet Tiszán belül megmaradt - fontos XVII. századi kultúrtörténeti emléke.A fatemplom, a vásártartási joga miatt a XVIIIXIX. században mezővárosnak nevezett Mándok irtásos eredetű, északkeleti homokdombján, a Bukócon épült fel 1670-ben. A történeti források (1646, 1666, 1680) arról tudósítanak, hogy a magyar lakosság mellé a XVII. század elejétől kárpátukránok települtek be. A levéltári anyagokban orosz és batykó megnevezésekkel jelölt családok részt vettek a templom építésében, ill. használatában. A kifejezések ekkor azonban elsősorban inkább a vallási hovatartozást, mint a nemzetiséget jelentették.A templom XVIII. századi állapotáról már latin nyelvű egyházlátogatási jegyzőkönyvekből értesülünk. A fából épült templom 1747-ben jó állapotban van, de a hozzá tartozó plebániaházacska az uradalmi telken nyomorúságos körülmények között áll. Az egyház fenntartására Szunyogh István patrónus családjának földjei és rétjei bevételén kívül csak az egyházi szolgáltatások néhány forintját használhatják fel. A kántor más házában lakik. Az 1776-os Acta Cassae Parochorum szerint a nagyon régi időben emelt anyaegyház a régi méltóságos Forgách Simon által kihasított telken áll, most három éve a lakosság költségén új fedéllel, mindennemű új papi ruhával látták el". Az új plébánia épületét is ekkor ácsolták fából, két szobával és pitvarral. A kilenc jobbágycsaládból álló görög katolikus lakosságtól a plébános évi 9 mérő rozsot és 9 szekér tűzifát kap. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvből kitűnik,