Szentes város közigazgatása és politikai élete [antikvár]

Sok más településhez hasonlóan Szentesen is régen megfogalmazódott igényként a város történetének monografikus szintű megírása. Az első komolyabb próbálkozás az 1910-es évekig nyúlik vissza, amikor Sima László lapszerkesztőnek köszönhetően a szentesiek megismerhették településük régmúltjának történetét. Szentes város története című munkájának első kötete 1914-ben jelent meg, amelyben a régészeti koroktól az 1836. évi örökváltságig jutott el. A második kötetben az 1837-1849 közötti mozgalmas éveket tárgyalta, ez azonban kéziratban maradt. Mivel nem volt reménye a megjelentetésre, a további folytatás feltárásához már hozzá sem fogott. A korai kísérletek között említést érdemel a Nagy Imre ny. városi főjegyző szerkesztésében 1928-ban - a Magyar városok monográfiája sorozat III. köteteként - megjelent Szentes című munka, amely azonban a történeti korokat csak igen elnagyoltan érinti, számos téves adattal megtűzdelve. Az elkövetkező évtizedekben több értékes résztanulmány készült, de a monografikus összefoglalás továbbra is váratott magára. Az 1960-as évek második felében újból felszínre került a várostörténet megírásának kérdése, de egy tervezet elkészülésén kívül nem jutott előbbre. Valódi áttörésre 1979- ben került sor, amikor mind a személyi, mind az anyagi feltételek biztosítottnak látszottak. A városnak sikerült megnyernie két kiváló országos hírű szakembert, Gyimesi Sándort és Filep Antalt, akik vállalták a munkálatok megszervezését és megindítását. Fáradozásuk eredményeként hamarosan összeállt egy helytörténészekből álló 12 fős gárda, akikkel a szerződéseket még az év őszén megkötötték. Az alapkutatások megkezdésével párhuzamosan jelentkezett két probléma, nevezetesen a megrendelő-kiadó által rendkívül szűkre szabott határidő és terjedelem. Az alapfeltárást igénylő korszakok és fejezetek szerzőinek többsége nem tudta betartani a kéziratok 1982-es leadási határidejét; másrészről az elkészült munkák szinte mindegyike terjedelmesebb lett az anyagi megfontolásból szűkre szabott keretnél. A kiadó rugalmasnak bizonyult: tudomásul vette a határidő módosítását, továbbá hozzájárult a terjedelem bővítéséhez is. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az eredetileg egy kötetesre és 60 ív terjedelműre tervezett munka három kötetesre és 90-100 ív terjedelműre bővülhetett. Ezzel megszületett a lehetősége annak is, hogy a kötetek külön-külön, az elkészülés sorrendjében jelenhessenek meg. Az első kötet megjelenése 1989/90-ben volt várható. A munkálatok ezen a ponton ismét elakadtak. Közrejátszottak ebben a rendszerváltást kísérő bizonytalankodások, a szerzőkkel szemben megfogalmazódott fenntartások, anyagi jellegű nehézségek, de legfőképp az új önkormányzati vezetőség részéről tapasztalt szűkkeblű hozzáállás. A szerzői gárda azóta szétszéledt, az elkészült kéziratok évek óta kiadatlanul hevernek. Egyszóval a szentesi monográfia ügye jóidőre ismét megfeneklett.