Szenyér története I. [antikvár]

Bevezetés E munka születését fogantatása félszázaddal előzte meg. A fiatal kántor-tanító. Henger László a 30-as években került Szenyérbe^ ahol a falu művelődésének lámpásként, lassan íründent felkarolt. Énekkart, színjátszást, n^itáncot Érdemileg e munkát a háború utáni évtized alig módosította. Törést "mester" és falu viszonyában az '56 utáni kiemelés - járási funkdonáriussá - sem okozott, az új helyzetben is régi virágaiban pompázó tevékeny ség azonban elakadt. Pedig akkor úton volt már az együttműködés magasabb foka a helytörténet felé. Ami természetes folyamat néptanító és övéi kapcsolatában. Előbb t. i. a falu tárulkozik fel, mesél el mindent a nyitott szemmel járó helyi értelmiséginek, majd ő mondja el a falu régmúltját, miközben annak jövőjén - gyermekei tudásán -munkálkodik. - Henger László így jutott el a főváros, majd Esztergom levéltáraiba. (Az ötvenes évek első felében, mérhetetlen kontrasz^aként az akkori "jelennek", ismeretlen századok homályában keresve kapaszkodót falu és népe számára ) A legszebb meglepetések mégis ezután következtek. Az "el-materializalt",elviláaasodottévekbenaz egyházi gyűjtemény őrizetlen levéltárosa karolta fel a fiatal tanító törel^éseit: Fekete Nagy Antal kicédulázta számára szenyér középkori latin nyelvű iratkötegeit, magyarra fordítva Ráadásul pesti - egyetemi - kapcsolatai révén megíratta szakdolgozatként a szenyéri vár történetét. A szerző Sátori János. A cédulák mellett az 53 oldalas dolgozat isSzenyérbe,ill. Henger Lászlóhozvándorolt,akinekirathagyatétóban végi^ a következő anyagok szerepekiek: 1. Másfélszáz gépelt cédula (Esztergomi Levéltár, magán levéltár) 2.LevélFeketeNagyAntalújabb kutatásainakeredményeivel. (Rövid vártörténet, szakdolgozat ígérete -1955. márc. 5-i dátummal.) 3. A mezőváros - Szenyér - 4 oldalnyi (gépelt) története Fekete Nagy Antaltól. 4. Cédulák "Sátorinak" jelzéssel, kézzel írva. (cca. 30db) 5. A szenyéri uradalom urbáriuma 1524-ből latinul, 17 oldal, 2 old. bevezető jegyzet Fekete Nagy Antaltól. 6. U. a.: Agrártörténeti Szemle 1957/26-36. old. másolat, fordításban.