Szepes Gyula [antikvár]

Itt Érden is kincsekre bukkan az ember, ha körülnéz vagy kopogtatja a földet,- a természet és a történelem árasztja rejtőző és nyílt valóságát. Attiláról nevezte el a néphagyomány a koravaskori földvárat, bronzkori telepet is találtak a kisbaktai téglagyárnál, s volt aki megszámolta, - Érd és Batta között 122 halom ring, joggal kapta a százhalom nevet e térség. E ritmus és a Duna révén enyhet adó a szép környezet, melynek a kedves ártéri erdők és a csönd is tartozékai. Az első oklevél Erdunak említi Érdet a XIII. században és arról tudósít, hogy ez a vidék az ócsai apát földje volt. Később az Illésházyak és Szapáry grófok uralták a környéket, aztán a Wimpfen család. Ma már több kerületre oszlik, - ősi magva Ófalu, ahol a minaret is látható, az egykori római út,- s arról is szól a fáma, hogy Mátyás király vadászebeit is itt tartották. Ha igen, akkor Vörösmarty Szép Ilonkájának is ez az egyik forrásvidéke a Vértes hegység mellett. Fennmaradt egy rézkarc 1716-ból, - az 1684-es érdi csatát örökíti meg J. Joseph Waldtmann és J. Ulrich műhelyéből. Az első kép, mely fennmaradt e tájról,- seregek vonulását ábrázolja, török sátrakat, lőporfüstöt, zászlókat, és paripákat semmiképen sem a béke naturális enyhhelyeit. Az Szepes Gyulára maradt ábrázolandónak, a mi időnk realizmusának. Az érdi minaretről is megmaradt Varsányi János korrekt litográfiája 1847-ből, s ha megtépázva is de a dombon emelkedik a Hild-iskola tervezte Sina kastély, a Wimpfen kúria. Érd is olyan hely, amit, ha nem is köztudottan, de több képi gondolat tett. Itt dolgozik nyaranta az a Varsányi Pál, aki elsők között figyelmeztette Európát a fasizmus veszélyére egy grafikai lapjával a 30-as évek legelején, s ez oly átható volt: Romáin Rolland is üdvözölte e rajz bátor gesztusát. Itt alkot évtizedek óta Rozanits Tibor grafikusművész a Képzőművészeti Főiskola tanára, s Érd két immár országos hírű szobrásza Eőry Emil és az a Domonkos Béla, aki remek portrét mintázott Szepes Gyuláról. Bolya István, Kéri Mihály, Gáspár Pál, Nagy Antal, Tóth Dezső és a német nemzetiségű Karsch Manfréd rajzai és festményei is itt készültek, hiszen rövidebb-hosszabb ideig valamennyien érdi illetőségűek voltak vagy azok ma is. Szepes Gyula Érd festője, különös ember, különös művész. Nagyon belül él, nem a külső élet balladáit hordozza magában, ahogy Hoffmannsthal idézi, sűríti a legtöbb ember valóját, hanem a mélyen nyugvó rezdülő lírát, melyet képekre vetít és a táj motívumaival mondja el.