Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban [antikvár]

Nem hadvezetőkről és hadjáratokról, hódítókról vagy ország vesztésekről, politikusokról vagy párttusákról akartunk írni, hanem egy középkori falu népének jeltelenül folyó hétköznapi életéről. Ha elhatároljuk a kutatás körét, s egy kisebb területen, ismerős helyen, ismerős tájon, ismerős arcok között mozogva keressük az eleven életet, .munkánk eredményes lehet. Választásunk azért esett Szeremlére, erre a Bács-Kiskun megye délnyugati csücskében megbújó Duna menti községre, mert nyelvében, szokásaiban, viseletében a leghagyományőrzőbb messze környéken és megmaradt okleveleinek száma még a két közeli városét (Baja, Zombor) is fölözi. A Duna széles ártere és lakosságának református vallása élesen elkülönítette a bal parti magaslatokon fekvő szomszédos helységektől, de ugyanakkor ezernyi szállal kötötte össze a túladunai Sárközzel. Éppen ezért úgy véltük, nem felesleges, ha a Zichy család okmánytárában kiadott okleveleket magyarra fordítjuk és magyarázatokkal közreadjuk. A helytörténeti kutatás még az egyetemi városokban is legfeljebb jó résztanulmányokkal dicsekedhet a felszabadulás óta (újabb, jelentősebb monográfiák a századforduló óta hiányzanak), s a forráskiadás, amely a kutatás alapfeltételeit teremtené meg, éppenséggel országos viszonylatiban is elmaradt, s ebben szinte csak az utóbbi évek hoztak némi fellendülést. Ellenünk vethetné bárki, hogy az itt közölt középkori oklevelek végső soron hozzáférhetőek a Zichy család okleveleit közlő 11 kötet valamelyikében. Igaz, de latinul. S ne feledjük: ma már történészeink, levéltárosaink jó része sem tud latinul. El fog következni az az idő, amikor - a török forrásokhoz hasonlóan - keresni kell egy-egy jó fordítót. A több évig elhúzódó munka közben felmerült annak igénye, hogy a kiadatlan oklevelek szövegét is adjuk. Ennek jogosságát nem vitatjuk, ám azt is be kellett látnunk, hogy ez erőnket és felkészültségünket meghaladja. Vállaljuk hát a kezdők úttörését, - hiszen egyetlen falu középkori okleveleinek fordítására és megszólaltatására még kísérlet sem történt -, annak ellenére, hogy tudjuk: ez a munka nyilvánvalóan nem lehet hézagtalan. Mi örülnénk legjobban, ha valaki (éppen a mi hibáinkon okulva) túllépne e módszert-próbáló kísérleten.