Szeretettel vár Celldömölk [antikvár]

Fehér László polgármester „Messze setétlik már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőfóldem, képedet: Megállok még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellö halmok! gyönyörű vidékek! Vegyétek bús könnyeimet." Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-aljától (1S04) Celldömölk a huszonnyolc települést magába foglaló, mintegy 28 ezer lakosú Kemenesalja központja. A táj Vas megye délkeleti részén húzódik a Rába és a Marcal között. A város több mint 750 éves múltra tekint vissza. A település ősi, központi magját, a dömölki bencés apátságot először egy 1252-ben kelt oklevélben említik. Az egyházi működés a török hódoltság ideje alatt szünetelt, de a 18. század elején az apátságba visszatértek a szerzetesek, és létrehozták Kismáriacellt, az azóta is híres búcsújáróhelyet. Kiscellt 1790-ben II. Lipót mezővárossá nyilvánította. A19. század közepén közigazgatásilag megerősödve járási székhely lett. A vidéket ekkor érte el a vasút, Kíscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá vált. Akét település, Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült, majd 1950-ben Alsóság is a település részévé vált, amit ezek után nagyközséggé n)dlvánítottak. Izsákfa csatlakozása után, 1979. január 6-án kapott városi rangot Celldömölk, amely napjainkban közel 12 ezer lakosával a kistérség központja. Celldömölk az ötmillió éves Ság hegy, a 279 méter magas egykori tűzhányó lábánál található. A néhány százezer évig működő tűzhányó maradványa a kettős csonkakúp, amely Kemenesalja egyik ékessége. A Ság hegy a történelmi borvidékek közé tartozik. Már a rómaiak korában is művelték a szőlőt, melyből ma is nemes savakban gazdag bort termelnek a gazdák.