Szilády Károly emlékkönyv (minikönyv) [antikvár]

Vajon mit gondoltak, mit éreztek jó száznegyven esztendővel ezelőtt a derék kecskeméti tanárok, a haladó nyugati eszmékre figyelő diákok és helybeli lokálpatrióták, amikor hírül vették, hogy nyomdája lesz a városnak, hogy megszületik végre a várva várt "typograpiai intézet", amelyre éppen a további fejlődés érdekében oly annyira szükség volt? Vajon hogyan fogadták a hírét annak, hogy egy lelkes, nagy szakértelemmel rendelkező nyomdász, aki bejárta fél Európát vagy többet is annál, az "betűműhelyt" akar berendezni itt?Bizonyára nagy volt az örömük...Hogyne, mikor annyira hátrányban érezhették magukat más - az övékénél sokszor jóval kisebb - városokkal! Hogyne, amikor két gimnáziumuk, főiskolájuk mellé annyira odakívánkozott akkor a nyomda! Hogyne, amikor a reformkor kellős közepén a szellemi javak terjesztése, közkinccsé tétele oly nagymértékben előtérbe került!Érhetően nagy volt az örömük...