Bővebb ismertető
Hazánk hegyes-völgyes vidékei között a Bükk-hegység mindig előkelő helyen szerepel. A kirándulókat leginkább talán a Nagy-fennsík csábítja, amely valóban az egyik legkülönlegesebb hegységi alakulat az országban. Képzeljünk el egy ovális tálat, amelynek hossza kb. 18 km. átlagos szélessége pedig 4-5 km. A tál egyik vége 600-700 m tengerszint feletti magassággal indul Lillafüred mellett, a másik vége 900 méter fölött ér véget a Bükk nyugati oldalán. A tálon számtalan kisebb kiemelkedés, bérc kínál kigombolkoztató túrát, a pereméről viszont messze szaladhat a szem, mert a kősziklák több száz méterre magaslanak a környező vidék fölé. Ezek között a messzire látó kősziklák között a legmagasabb 959 m-rel a fennsík nyugati végén levő Istállós-kő, s ezért nemcsak hogy erről lehet szép időben a legmesszebbre látni, de az alatta meghúzódó kisebb hegyek-völgyek kontrasztja talán itt formálja a legváltozatosabb, a hegyvidék vonzó rejtelmeiben, élményeiben a legizgalmasabb tájat.
Ide az Istállós-kő alá nyúlik be a Szalajka-völgy, amely Szilvásvárad községtől még gyalogosan is rövid idő alatt elérhető, és a Bükk egyik legszebb völgyeként tartják számon. Szépségének összetevőit keresve egymás mellett kell megemlíteni a bő vizű forrásokat, patakokat, a lankásabb és meredek hegyoldalakat, a kiemelkedő változatos formájú ormokat és az ezeken megtelepült feltárulkozó, vagy rejtőző élővilágot, végül, de nem utolsósorban az itt élő emberek munkájának emlékeit.
A táj változatosságának okait kutatva a hegység kialakulásának történetét, folyamatát kell kicsit megismernünk, hiszen a Szalajka-völgy a hegység kialakulásának, formálódásának eredménye.