Szirbik Miklós léptein... [antikvár]

Részlet1967 szeptemberében vonultam be egyetemi előfelvételis katonai szolgálatra Hódmezővásárhelyre. A II. zászlóalj 5. századának büszkeségeként" sok-sok éjszakát töltöttem a körlet folyosójának végén álló napos-asztalnál. Fél emelettel lejjebb a napos-asztalnál a IV. század szolgálattevője állt. Ily módon ismerkedtem meg közös szolgálataink éjszakáin Halmágyi Pállal, aki a IV. századot erősítette" egy éven át. Ezt követően az egyetemen csak néha találkoztunk, mert ő jogász, én bölcsész voltam. 1974-ben ismét a hadsereg sodort össze bennünket, tartalékos tiszti szolgálatra, négy hónapra, ezúttal Nyíregyházára. így a mi 42 éves ismeretségünk kezdete eléggé militárisra sikeredett. Érthető módon meglepetésként ért, amikor 1980-ban Halmágyi Pál a makói múzeum történészeként jelent meg a látókörömben. Kiderült, hogy Pali Tóth Ferenc gimnáziumi tanítványaként régóta érdeklődött a múzeum iránt. Elvégezte az ELTE történelem szakát és így szakszerű, fölkészült kollégaként lett a múzeum történésze. Tóth Ferenc nyugdíjba vonulásakor pedig, 1988-ban ő vette át a József Attila Múzeum igazgatását. Irányítása alatt az 198l-re elkészült szép, új múzeum tovább fejlődött és Makó város meghatározó kulturális intézményévé vált. Szervezései során a szeptemberi Honvéd Napok Makó jeles ünnepévé váltak, akárcsak az általa szervezett évenkénti október 6-iki koszorúzások Aradon. Tudományos kutatásai nyomán föltárta a II. világháború harci eseményeit 1944 nyarán Makó térségében. Neki köszönhető, hogy Makó szülöttének, Pulitzer Józsefnek a jó értelemben vett kultuszát előmozdította, és az amerikai nagykövetséggel együttműködve kiállításokkal, ünnepségekkel tudatosította az amerikaiként számon tartott sajtócézár magyar voltát. Az ő föllépése nyomán vált ismertté és feldolgozottá Galamb József magyarországi élete és munkássága. Az amerikaiak által számon tartott kiváló autó-konstruktőr magyar voltát szintén ő vitte be a budapesti amerikai nagykövetséggel a köztudatba. Irányítása alatt a makói múzeum egyik fő közreműködője lett a lengyelországi Jaslo városával kiépített testvérvárosi kapcsolatnak. Vendégek fogadásával, kiállítások rendezésével mélyítette a lengyel-magyar barátságot. Egyik szervezője volt országos viszonylatban a kismúzeumok szövetségének. Személyes kapcsolatai révén bővült az együttműködés az aradi és a temesvári múzeumokkal. Tóth Ferenc a makói múzeum megteremtője és építője. A mester munkáját a tanítvány folytatta és fölvirágoztatta. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Halmágyi Pál és a makói múzeum fogalma azonosult a városban. Kívánjuk, hogy ez sokáig így legyen.