Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi-szabadságharc után 1709-1730 [antikvár]

Előszó A kötet a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye újjátelepülését vizsgálja. A munka a következő fő részekből áll: mindenekelőtt röviden áttekinti a megye lakosságának pusztulását a szabadságharc idején. Ezt követően ismerteti az újjátelepülés történetét, majd a harmadik részben vázolja az újjátelepülés következményeit, a terület községeinek újrainduló életét. Ezt követi a községenkénti ábécérendbe rakott adattár, majd pedig a legfontosabb iratokat közlő okmánytár. Benedek Gyula igen kiterjedt levéltári kutatásokat végzett. Mindeddig történetírásunk inkább csak sejtette, mint tudta, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a rácdúlások, a kuruc részről az ellenség elől történő kitelepítések milyen pusztulást, a népesség milyen felbolydulását eredményezték. Benedek Gyula most adatszerűen kimutatja. Még kevesebbet tudtunk a betelepülésről, az újratelepülésről, sőt olyan vélemény is elhangzott, hogy mivel a legfontosabb irattárak elpusztultak, ezt nem is fogjuk tudni megállapítani. Benedek Gyula a legkülönbözőbb helyekről összeszedett, kritikailag megrostált és egyeztetett adatok tükrében részletes képet tud adni nemcsak az újratelepülés folyamatáról, hanem arról is, hogy hová, hányan és honnan jöttek. Míg a feldolgozásban a folyamatot ismerteti, az adattárban községenként név szerint feltünteti a betelepülőket, a betelepülés évével és a származási hellyel együtt. A tanulmány és a felsorakoztatott adatok alapvetően módosítják a mai megye XVIII. századi történetéről eddig kialakult képet, ugyanakkor erősen meg-gondolkoztatnak mindenkit, hogy vajon más megyék vonatkozásában nem volt-e hasonló a helyzet, mint itt. Benedek Gyiila az adatokat nemcsak összegyűjtötte, kritikailag megrostálta és sorokba állította, hanem statisztikailag is feldogozta. Módszere modem, szempontjai is teljesen korszerűek. Az utóbbi évek egyik legfontosabb demográfiai monográfiáját sikerült létrehoznia. Meggyőződésem, hogy a dolgozat kutatási módszerében is példaképül fog szolgálni a jövendő kutatóknak. A kötet minden kiválósága mellett néhány probléma alkalmas lenne annak továbbgondolására is. A tanulmány a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területét vizsgálja. Tudjuk, hogy ez jelenlegi határok közt csak a múlt század második felében alakult ki, korábban jogállásában különböző területekből tevődött össze, mint a Jászság, a Kunság, Heves megye vagy Külső-Szolnok megye egyes részei. Az újratelepülés folyamatának ábrázolásánál a szerző az egyes történelmi tájakat külön vizsgálja. A történelemtudomány a mai napig adós azzal, hogy a mai megye a vizsgált időszakban hogyan tagozódott. Ugyancsak adós a történelemtudomány annak a kérdésnek a vizsgálatával is, hogy a betelepülők és a kialakuló új községek vallási csoportosulása hogyan alakult. Vajon véletlen-e az, hogy a Jászságban katolikus, a Kunság kerületeiben református, másutt részben vegyes lakosságú helységek alakultak ki? Érdekes volna tudni, hogy már eleve vallási