Bővebb ismertető
Ez, az épület kőburkolatába vésett felirat fogadja a látogatót a Képtár főbejáratánál.
Derkovits Gyula a két világháború közötti időszak legjelentősebb magyar festőművésze 1894. április 13-án született Szombathelyen. Rövid életének felét, éhezéssel keserített ifjúkorát töltötte itt. a hétgyermekes család sokszor költözött házról-házra, de az ínség mindenhol utolérte. 1914-ben a nyomorból a háború poklába menekült, amikor önként jelentkezett katonának. Súlyosan megsebesült, bal keze megbénult, tüdőbajt kapott. Budapesten telepedett le, Szombathelyt nem láthatta többé, keresetéből nem tellett a vonatjegyre. 1919 után kibontakozó művészete csak a kritikusok méltánylásával találkozott, de arra nem volt elegendő, hogy megéljen belőle. 1934. június 18-án bekövetkezett halála után írta Bálint György: "Ne szépítsük a dolgot: Derkovits Gyula éhen halt... Naponta egy fél virsli még a legnagyobb tehetségű művésznek is kevés."