Bővebb ismertető
A 16. század első felében Szombathely vára és városa zaklatott időket élt. Miután Paksi Balázs győri püspök elesett Mohácsnál, a püspökség majd tíz évig betöltetlen maradt, birtokai pedig világi kézre kerültek. A püspöki birtokok között a szombathelyi uradalomnak különösen is hányatott sorsa volt, Homonnai Gábor, Thurzó Elek és Hoffman János rövid idejű zálogbirtoklása után 1530 körül huzamosabb időre Bakics Pál győri könnyűlovas-kapitány szerezte meg, akitől az első újkori püspök, Újlaky Ferenc (1535-1554) sem tudta visszaváltani. Az uradalom az 1537-ben elhunyt Bakics örököseitől Révai Ferencen keresztül csak 1554-ben jutott az új püspök, Gregoriánczi Pál (1554-1565) birtokába.A 16. század közepétől a szombathelyi uradalom már szilárdan egyházi kézben maradt, a birtokokat csupán a püspöki szék betöltetlenségének idején vette kezelésbe a Magyar Kamara. Többnyire a püspöki szék megüresedésével és betöltésével kapcsolatos átvételek és átadások során készültek azok az alább bemutatásra kerülő összeírások, amelyek Szombathely történetének első összefüggő forráscsoportját képezik. A szombathelyi uradalom urbáriumai és az uradalom központját képező szombathelyi püspöki vár inventáriumai nagyrészt a Magyar Országos Levéltárban, a Magyar Kamara Archívumában maradtak fenn, a Győri Püspöki Levéltárban csupán egyetlen 16. századi darab, a kamarai anyagban is megtalálható 1592. évi urbárium lelhető fel, de ismertek szétszóródott és másolati példányok egyéb levéltárakból is (vasvári káptalan levéltára, bécsi Hofkammerarchiv, Szombathelyi Püspöki Levéltár), és további darabok felbukkanásával is számolni lehet.