Szűcs Sámuel naplói I-II. [antikvár]

MISKOLCI KÉZIRATOS NAPLÓKA különböző korok kéziratos naplói - tarlahmikat tekintve vonatkozzanak azok mikro"- vagy makro"-közösségekre - nemcsak fontos adalékai, színesítő elemei a történetírásnak, kiegészítői a levéltári dokumentumokban foglaltaknak, hanem esetenként az elsődleges információ, a forrás szerepét is betölthetik. A miskolci közgyűjteményekben szép számmal őriznek ilyen kortárs naplókat, amelyek témájukat, terjedelmüket tekintve is nagyon változatosak, s ez természetesen vonatkozik valóságtartalmukra is. (Főleg, ha célzatosan politikatörténettel, az események megítélésével foglalkoznak.) A XVIII-XX. század között hat olyan naplóról \'an tudomásunk, amelyek anyaga nemcsak az 1886-1911 között készült Szendrei-féle" Miskolc-monográfiába került be, hanem azok adatait az 1996-tól megjelenő új Miskolc-monográfia is átveszi és használja. Két olyan - Miskolcról s a helyi eseményekről szóló - naplóról tudunk, amelyek az 1915-1945 közötti évtizedekről szólnak, s amelyek adatai forrásértékű információként illeszkednek a Miskolc-monográfia soron következő kötetébe.A naplóírás célja és jellege jól kön'onalazható az első világháború kitöréséig. Ekkortól kezdve nagyobb hangsúlyt kapnak a szubjektív érzések, az emlékek, s érthető okok miatt csökken a helytörténeti, viszont nő a köztörténeti (pontosabban az adott közösség működésére, belső életére vonatkozó információs) értékük. Ezt igazolja Környeyné Gaál Edit 1985-ben megjelent munkája, amelyben a miskolci, első világháborús katonanaplókat dolgozta fel.' Ugyanez vonatkozik a második világháborús naplókra, amelyek többsége azonban nem az eseményekkel egyidőben, hanem azt követően készült, s nem is a nyilvánosságnak, hanem az emlékek (időnként tiltott) megőrzésének és átörökítésének szólt. Magasházy Béla 1919-es naplója inkább jelentés", Leszih Andor 1944-es naplója pedig pontosabban: tényszerű családi üzenet" lehet a naplók sorában, de mindkettő nélkülözhetetlen forrásértékkel bír.-Hasonlóképpen nem sorolhatók a hagyományos" naplók körébe az 1950-es é\'ek krónikái, privát, naplószeaien vezeteti téljegyzései. A miskolciakat nagy számban érintő hortobágyi kitelepítésekről, az 1952-1953-as évekről folyamatosan jelentek és jelennek meg visszaemlékezések az utóbbi évtizedben. E naplószerű dokumentumok az eseményeket kö\'etően egy, esetleg több évtized múlva kerültek papírra, vagy jelentek meg nyomtatásiban. Ezért inkább számbavételük a fontos, mint forrásként történő behelyezésük" a történetírásba. Ezt igazolja 1952-1953-mal kapcsolatosan Holopcev Péter és Irha Melinda közelmúltban megjelent munkája.-'' A konkrét történésekkel, vagy egy rövid időszakkal1KÖRNYEINK GAÁL H. 1985.2MAGASHÁZY B. Kézirul Il-A.-Z. m. Ll. 1672. órz. Ré.szleleil !.smerleli; HHRÁNNM': Nenie.s É.-ROMÁN J. II.1918-1929. 1978. 67-86. pp LE.SZIH A. 1944-1945.i HOLOPCKV P.-IRHA M. 2003.