Szülőfalunk Köbölkút [antikvár]

ElőszóKöbölkút községrői a falu eredetéről, történetérői tájjellegéből eredő tulajdonságairól, mindarról, ami őt a többi hasonló nagyságú falutól megkülönbözteti, eddig nem Jelent meg részletesebb írásos összeáilitás. Most, hogy a községi rendszerről szóló törvény nyomán nálunk is megalakult az önkormányzat, megnőttek mind a Jogaink, mind a felelősségünk a falu múltjával. Jelenével és jövőjével szemben.A falu múltja mindnyájunk közös öröksége. Meg kell ismernünk, mert tudjuk: amint a Jelen a község mai polgárainak életétjelenti, úgy a múlt a régi idők történéseiben nemcsak a falunak mint egésznek az objektiv" eseményeit tartalmazza, hanem őseink életét, boldog vagy szomorú, szubjektív" sorsát is magába foglalja. Ezért a falunk története a mindenkori lakosság kulturális öröksége, amellyel törődnünk kell, foglalkozni vele. Ez ad erőt mindnyájunknak ahhoz, hogy a Jelent úgy irányítsuk: ha majd múlttá válik, ne kelljen rá szégyenkezve visszatekinteniKöbölkút község fekvésénél fogva - mintegy félúton Érsekújvár és Párkány között - az évszázadok, évezredek során a hadak útja volt A falu határán vonultak át a hunok, az avarok, itt harcoltak egymás ellen a kvádok és a rómaiak, erre vezette seregét 111. Vencel cseh király, 57 évig a község észald határa egyúttal az osz-mán-török birodalom határa is volt, ennek minden következményével együtt. Ezek során a falu többszőr elpusztult, elnéptelenedett De mindig újraalakult! Újjáépítették, benépesítettékelmenekült, de visszatérő lakosai, a hozzájuk csatlakozó idegenek, akik később maguk is köbölkútiakká váltak. Ők is, akárcsak ma mindnyájan, akik itt születtünk és nevelkedtünk, vagy ideköltöztünk, ezt a falut tartjuk szűkebb hazánknak.