Szülőföld vonzásában [antikvár]

Illyés Gyula ebben az évben tölti be nyolcvanadik életévét. Mi Tolna megyeiek, akik Őt sajátunknak tekintjük, anélkül, hogy kisajátítanánk, nagy örömmel és nem kisebb büszkeséggel készülünk az ünnepre, az évfordulóra.Nem vállalkozhatunk életmű-bemutatásra, hisz ehhez erőtlenek is és méltatlanok is vagyunk. De vállalkoztunk a megyéhez kötődés néhány olyan emberi vonásának bemutatására, melyek bizonyítják, hogy bár a dunántúli dombok égig emelték Rácegres szülöttét, gyökerei mindvégig innen táplálkoznak.Rácegrespuszta, Sárszentlőrinc, Simontornya, Ozora, Dombóvár, Bonyhád jelentik ifjúkori életútjának egy-egy állomását, ahonnan mindig gazdagodva indulhatott el a nagy útra Budapesten, Párizson át a világhír elnyeréséig. Ezen az úton emelkedett a puszták népének küldötte az egész magyar nép, a nemzet, a magyarság költőjeként az igazság, a haladás, a felemelkedés nagy alakjává. Ide tér vissza, újra és újra erőt meríteni gondolatban és valóságban is, mert ahogy vallja "Itt élnék mégis ezen a vidéken, itt élnék, - élhetnék emberül." És ez a táj, az itt élők, mindig nagy büszkeséggel, becsüléssel és szeretettel fogadják.