Táncsics Mihály képviselő úr [antikvár]

1869 márciusában - a kiegyezést követő első országgyűlési választásokon - az orosházi kerület Táncsics Mihályt választotta képviselőjévé. A nép képviselője 21 év után emelkedett újra - ahogy Táncsics 1848-ban megfogalmazta - a nemzet tagjának legnagyobb méltóságot adó törvényhozói tisztségbe. A kiegyezés tömörülő ellenzékének népi képviselői, a kiépülőben lévő jogrendszerrel, államszervezettel elégedetlen, a társadalmi ellentmondásoktól, gazdasági terhektől sújtott választók vetették bizalmukat Táncsicsba, hogy képviselje a "nép érdekeit", hogy a "szegény, elhagyott" haza sorsán a "törvény rendes útján" működve változtatni törekedjen. 1848 eszményei, eredményei és reményei éltek Táncsics megbízóiban, hiszen 1848 az első független magyar felelős minisztérium és a népképviseleti országgyűlés révén - a nemesi érdekek kifejeződései ellenére - Magyarország függetlenségének és polgári átalakításának feltételeit teremtette meg, a "haza és haladás" eszméjének valóra válását ígérte.