Tanulmányok és források [antikvár]

TANULMÁNYOKBÁRÁNYI BÉLAAZ IPARI TERMELÉS MEGINDÍTÁSA DEBRECENBEN A FELSZABADULÁS UTÁNA munkásellenőrzés, az üzemi bizottságok és munkaszövetkezetek szerepe az ipar helyreállításában és a termelés megszervezésében1. A háborús károk és a termelés megindulása1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg átlépte a magyar határt, és egyre nagyobb területet tisztított meg a német és a magyar fasiszta haderőtől. Hamarosan felszabadult a keleti országrész két legnagyobb városa. Szeged és Debrecen. A Tiszántúl központjából október 19-én űzték ki az előrenyomuló szovjet csapatok az utolsó fasiszta egységeket. Az ország jelentős része még hadszíntér volt, amikor Debrecenben már kibomlottak az új, szabad élet csírái, megkezdődött a társadalmi, politikai és gazdasági élet gyökeres átalakítása.A megvert fasiszta haderő a vesztett háború súlyos örökségét hagyta hátra. A háborús pusztítás a vidéki városok közül Debrecent érintette a legsúlyosabban. Az 1944. évi nyári és őszi légitámadások, majd a városért folyó hosszú harcok szinte teljesen megbénították az életet. A háborús események, a termelő berendezések és gépek jelentős részének elhurcolása, a visszavonuló fasiszta csapatok tudatos ipar-bénítása következtében a meglevő üzemek és gépi berendezések, az épületek, az út-, vasút- és villamosvezeték-hálózat nagyrészt használhatatlan állapotba kerültek, az ipari termelés megbénult. A felszabadító Vörös Hadsereg üszkös romokat, rombadőlt házakat, felégetett és szétrombolt üzemeket, kifosztott üzleteket, üzemképtelen villamosokat, feldúlt hivatalokat, elhagyott, élettelen várost, háborútól megrémült embereket talált. Az utcákat törmelék, üveg- és repeszdarabok borították. A város 11 678 lakóépületéből elpusztult, vagy