Tanulmányok Hajdúszoboszló múltjából és jelenéből [antikvár]

ELOSZO A helytörténeti feldolgozások számát és minőségét tekintve Hajdúszoboszló -Debrecent követve - kiemelkedik Hajdú-Bihar megye városainak sorából. Folytatva a korábbi dicséretre méltó hagyományt, Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Kulturális és Sportbizottsága úgy határozott, hogy Bocskai Istvánra emlékezve történeti tanulmánykötetet ad ki, mivel négyszáz évvel ezelőtt, l605-l606-ban került sor a hajdúvárosok történelmében kiemelkedően fontos eseményre, a hajdúk telepítésére. 1605. december I2-én adta ki a fejedelem Korponán kelt kiváltságlevelét, melynek alapján az akkori Szabolcs megye déli részén (Kalló, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Sima és Vid területén) letelepített 9245 gyalogos hajdú vitézt, majd 1606. szeptember 2-án Bocskai István, Kassán keltezett szabadságlevelével Szoboszlóra telepítette Halasi Fekete Péter hajdúkapitányt és hétszáz lovas hajdút. A 400. évforduló alkalmából kiadott kötet lehetőséget nyújt a korábbi várostörténeti feldolgozások kibővítésére, korrekciójára, új megvilágításba helyezésére. A szerzői kollektíva számára lehetőség nyílt új feldolgozások, tanulmányok készítésére — Küzterületek és tájékozódási pontok Hajdúszoboszlón, Hajdúszoboszló története a II. világháború után, Hajdúszoboszló a rendszerváltástól az Európai Unióig, Hajdúszoboszló irodalmi életének és sajtójának története a modern médiáig, Hajdúszoboszló élő népművészete, a Hajdúszoboszlói kistérség jelene és jövője, Hajdúszoboszló idegenforgalmának története, továbbá Hajdúszoboszló legújabb kori bibliográfiája —, ezzel gazdagítva a város történeti irodalmát. A kötet munkatársai közül többen részt vettek a korábbi kiadványok készítésében, de újak is bemutatkoznak, így: Borbély Jolán, Jenei Tibor, dr. Lévai Béla, Kőrösy Gáborné és Vida Lajos. Jelen kiadás értékét az is növeli, hogy a kiadó és a szerkesztők vállalták az 1975-ös monográfia értékeit, s a kötetben több tanulmánynak is helyet adtak. Ezt a tanulmányok címoldalán jelezzük is. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a tanulmányok a szocializmus körülményei között születtek, tartalmazhatnak olyan ideológiai utalást, ami szerencsére már múlté. Ezek kihagyását a szerkesztés nem tette lehetővé a tanulmányok értékes tartalmának megsértése nélkül. E tanulmányok jelenre vonatkozó megállapításai alatt mindig a XX. század hetvenes éveit kell értenünk. Nem titkolt célja a kötetnek, hogy tárgyát olvasmányos módon dolgozza fel, akár