Tanulmányok Veszprém megye múltjából [antikvár]

Részlet a könyvből:Kumorovitz L. BernátJogi írásbeliségünk legrégibb emléke Szent István királynak a veszprémvölgyi apácamonostor alapításáról szóló, 1002 körül kelt görög nyelvű oklevele.1 Eredetije nem maradt ránk. Szövegét Kálmán király 1109. évi privilégiuma s ennek bővebb, a XIII. század végén készült (hamis) par-ja őrizte meg.2 Mind a két oklevél sok fejtörést okozott kutatóinak, úgyhogy irodalmuk, mennyiség dolgában, vetekszik a Pannonhalmi oklevél irodalmával.3 Mindazonáltal a Szent István görög oklevelével kapcsolatos vita még nem tekinthető eldöntöttnek;4 Kálmán király oklevelének valódiságához azonban kétség nem igen férhet,5 noha ennek is van egy-két homályos vonása, mint például műfaji hovatartozásának megjelölésére használt kifejezések sokfélesége, a monostor érseki voltának az elhallgatása s a veszprémi püspök consensus-ának a kérdése.A következőkben ezekre szeretnék némi fényt deríteni.a) Diplomatikánk modern művelői közül elsőnek Fejérpataky L. szólt hozzá Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi okleveléhez A királyi kancellária az Árpádok korában" c., 1885-ben megjelent művében. Mind a két változatát hitelesnek fogadta el, s úgy vélte, hogy a rövidebb a bővebbnek másolata,6 azért csak a hamis példányt méltatta figyelmére. Azonban, mivel mind a két oklevél bevezető és befejező formulái azonosak,7 a belőlük levont következtetései elfogadhatók. Ilyen az a bennünket érdeklő megállapítása is, hogy Kálmán király, mikor 1109-ben a veszprémvölgyi apácákat jogaikban és birtokaikban megerősítette, privilégiumában Szent István görög nyelvű alapítólevelét is átírta, illetőleg megújította.