Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban 1. [antikvár]

Előzetes megjegyzések a nagyvárosok és agglomerációjuk kapcsolatáról (Barta Györgyi - Beluszky Pál) Az agglomerálódásról A nagyvárosok nagyszámú és sokféle kötelékkel kapcsolódnak közelebbi s távolabbi környékükhöz. Közelebbi környezetükkel kialakított kapcsolataik szorosabbak, sokszínűbbek, mint a szokványos város-falu munkamegosztás által létesített kapcsolatok (a tradicionális város-falu munkamegosztásban a város környékének „nem-mindennapi" javakkal - pl. kórházi szolgáltatások, közép- és felsőfokú oktatás, sajtótermékek előállítása, specializált kereskedelem, igazságszolgáltatás stb. - való ellátását végzi s fogyasztja annak produktumait, pl. a mezőgazdasági termékeket; eközben e munkamegosztásban részt vevő minden település megőrzi önállóságát, különálló voltát). A dinamikusan növekvő nagyváros gyakran már nem talál kellő teret terjeszkedéséhez közigazgatási határai között - egyes funkciói átlépik e határokat s kitelepülnek a városkörnyékre; de a nagyváros csábító előnyeit - a nagyváros mint fogyasztópiac, munkaerőpiac, karrierlehetőség, s „hatalmi tényező", vagy egyszerűen a városi élet kellemességeit biztosító hely - élvezni óhajtók, a nagyvárosok felé törekvők is nemegyszer „feltoriódtak" a városhatárok előtt, részben mert csak itt akadt számukra megfelelő „tér", részben mert a város közigazgatási határán kívül való letelepedés és élet (működés) olcsóbb volt (alacsonyabb telek- és ingatlanárak, engedékenyebb építési szabályozás, alacsonyabb kommunális díjak-adók, az önellátás több-kevesebb lehetősége); olykor adminisztratív korlátokat is állítottak a városban való letelepedés elé - a rendi társadalmakban pl. a polgárjog megszerzése, a hatvanasnyolcvanas években a Budapestre való beköltözés feltételekhez kötése stb. -, máskor meg a rusztikusabb életforma vonzotta-marasztalta a városhatáron kívül a nagyvárosból élőket. De a nagyvárosok kialakulása-növekedése-terjeszkedése a szomszédos „őshonos" településeket s „őslakosságukat" is átformálta: egyre inkább a nagyváros piacaira termeltek, bekapcsolódtak az ottani munkaerőpiacba, befogadták a városból kitelepülőket vagy a város közelébe igyekvőket. Természetesen a lakosság tömörülését megelőzi a gazdaság koncentrálódása, pontosabban egymást feltételező, egymást ösztönző folyamatokról van szó. A nagyvárosi tömörülés a gazdaság számára is előnyös (legalábbis egy ideig), mert kooperációs lehetőségeket, a gazdasági szolgáltatások széles körét, minőségi munkaerőpiacot, termelői piacot, koncentrált információ-áramlást stb. kínál a gazdaságnak. Többnyire a gazdasági tevékenységek sem találnak elegendő - vagy megfizethető -teret a nagyvárosok közigazgatási határain belül; a termelő üzemek, a raktározás, a nagykereskedelmi tevékenység, a szállítás, általában a nagy helyigényű, kevésbé környezetbarát tevékenységek is megjelennek a nagyvárosok környékén. A nagyváros s a hatására átformálódó közvetlen környéke (annak települései) között a kapcsolat, az érintkezés sokoldalúvá vált; a terjeszkedő nagyváros nemegyszer össze is épült a környező településekkel, a nagyvárosi munkahelyeken dolgozó „környékbeliek"