Természettudományi tanulmányok 1. [antikvár]

Részlet:A LIGETBátyai JenőnéAz újszegedi liget, 1858-ban létesült. Újszeged - népünk nyelvén Újszöged - a Város bal parti része. Középkori és hódoltsági múltjáról nincs adatunk. Azt sem tudjuk, hogy a megnevezés mikor bukkan föl, de a XVIII. sz. előtt aligha" -írja Bálint Sándor a MFMÉ.1969/ évi kötetében.Pillich Kálmán visszaemlékezései szerint a Tisza és a Maros deltája Szőregtől Vedresházáig, s onnan le a Tiszáig és Marosig, egész Mária Terézia koráig vízállás, mocsár volt, teljesen lakatlan, s akkor még a Tisza, Maros partjain feküdt úgyszólván Szőreg község is, mert a mocsárszélen halmos területével ezen község emelkedett ki.Amint a Tisza és a Maros iszaprétegével a mostani újszegedi városi területet magasítani kezdte, ezzel a Tisza bal partja a Marostól lefelé lakhatóvá kezdett válni. Mária Terézia királynőnk létesítette ott először szegény halászokból a nádgulibás gewehrscheinista községet. A hatalmas lápvidéken csak vízimadarak fészkeltek a Királica területén. Egy 1773-ból származó följegyzés szerint 14 háztelekből állt.A hatalmas torkolati mocsárvilág fölött a Város az állandó forgalom biztosítására Vedres István tervei szerint Újszeged és Szőreg között hatalmas fahidat építtetett. Ez volt a százlábú híd, mely 1870-ig állt.Az 1800-as évek elején a városi hatóság igen fontos területnek tartotta Újszegedet, igyekezett az ottani birtokok tulajdonjogát megszerezni. így keletkezett Újszeged község, melynek magasabban fekvő része, és a Tisza partja legszebb kerti telkekké alakult. Szép és nagymennyiségű gyümölccsel, kerti veteménnyel látta el Szegedet.A fejlődés lassú volt, mert a város mint földesúr, a Torontál megye fönnhatósága alatt álló községek fejlődését nem támogatta. 1836-ban Újszegeden még mindig csak 13 ház állt. Az egész Újszeged egyetlen utcából álló, Torontál vármegyei piciny település volt, mely a Temesvári országút két oldalán terült el, és az úgynevezett százlábú hídig terjedt. Közigazgatásilag a törökkanizsai járáshoz tartozott.1849-ben a fölkelő Theodorovics császári tábornok szerb seregei végeztek nagy pusztítást, majd augusztus 3-án Haynau foglalta el11 Bálint S.: Újszeged. MFMÉ 1969. - Pillich K.: Újszeged múltja és jelene SzN 1898. márc. 29.115