Tihany - Apátsági templom [antikvár]

A tihanyi apátság a Balatont kettéosztó félsziget délkeleti oldalán, a tó fölé emelkedő hegytetőn épült. A templomhoz vezető úton ezüstösen csillanik meg az "Alapító" király bazalt sziklákból formált szobrának (Varga Imre alkotása) fém köpenye. 1055-ben Miklós püspökkel iratott alapítólevelének tanúsága szerint "András, a pannóniaiak győzhetetlen királya", "a legkeresztényibb jogarviselő" alapította az apátságot Szűz Mária és Szent Ányos püspök hitvalló tiszteletére, saját maga, neje, fiai és leányai, élő és elhunyt szülei lelkiüdvéért. Az alapítás és templomépítés küzdelmes korszakot fejezett be. Amikor András úr Béla és Levente herceggel, a Péter király idegeneknek kedvező és az országot német hűbérbe alázó uralma ellen feltámadó pogánylázadás vezetőinek hívására visszatért hazájába, kemény kézzel véget vetett a fiatal magyar kereszténység létét fenyegető lázadásnak. Alig koronáztatta magát királlyá, meg kellett küzdenie a hűbérét védő német császár hatalmi törekvéseivel is. 1050 szeptemberében Gebhard regensburgi püspök tört az országra, 1051 közepetájt pedig maga III. Henrik császár vezette seregeit András ellen. A stájer végekről tört Magyarországra, s a Balaton északi partján nyomult előre Veszprém, Székesfehérvár felé. András és Béla minden takarmányt fölégetve, minden állatot elhatjva vonult vissza előre, s csak a Velencei-tónál bocsátkozott harcba, belekényszerítve a császárt a Vértes lábánál a döntő küzdelembe. Miklós püspök csellel megakadályozta, hogy Gebhard találkozhassék a hajóival. A seregét veszített császár alig tudott kimenekülni az országból. A hadjáratot követően béketárgyalások kezdődtek. A tárgyalásokat Hugo clunyi apát vezette, aki már korábban is (1028) járt Magyarországon István királynál. Tudott róla, hogy az országépítő király ereklyéket kért kolostorától, a híres clunyi kolostor apátjától, Odilótól. Valószínűnek látszik, hogy Hugo apát hozta el Clunyből András királynak a frank földön tisztelt Szent Ányos püspök ereklyéit.