Tisicum 2014. [antikvár]

Kovács KatalinKísérlet új építéstechnikai megoldás azonosítására egy késő neolitikus házomladék alapjánBevezetésAz Alföld területéről a késő neolitikus teli településeknek, valamint a nagy felületű tiorizontálls telepfeltárásoknak köszönhetően számos épületma-radványt ismerünk, melyek gazdag Ismeretanyagot szolgáltatnak a késő neolitikus háztípusokra és építéstechnikai megoldásokra vonatkozóan.' Bár a feltárt épületek Igen változatos képet mutatnak, sokszor településenként, sőt gyakran településen belül is előfordulnak különböző méretű, elrendezésű és szerkezetű házak, mégis a feltárt épületeknél leggyakrabban megfigyelt földbe mélyedő cölöpszerkezet. Illetve kiégett ágle-nyomatos paticsomladék alapján az időszak jellemző épülettípusának a felmenő falú, sátortetős, cölöpszerkezetes, tapasztott sövényfalú házat határozták meg.' Ettől eltérő építéstechnikai megoldást csak kevés esetben rekonstruáltak, holott számos eltérő adattal rendelkezünk többek között Vésztő-Mágor,' Szegvár-Tűzkőves,' Hódmezővásárhely-Kökény-domb és Tápé-Lebő lelőhelyek feltárásaiból. Ebben a tanulmányban egy ezekhez hasonló, a megszokottól eltérő épületmaradvány kapcsán teszek kísérletet egy új építéstechnológiai megoldás rekonstruálására néprajzi adatok és régészeti párhuzamok segítségével.A Tiszapüspöki-Karancs-Háromág-dűlő lelőhelyA legújabb feltárási adatok közé sorolható a Tiszapüspöki-Karancs-Háromág-dűlö lelőhelyről Ismert, teljes egészében kiégett és a szántás ellenére jó állapotban megmaradt paticsomladékos épület. A lelőhelyen a Tórökszentmiklóst elkerülő 4-es főút építése kapcsán végeztek ásatási munkákat a 20ü0-es év folyamán.' A késő neolitikus település az egykori Tisza magaspartján, a Tinóka-ér tiszai torkolatánál, egy háromszög alakban kiugró földnyelven helyezkedik el. A megelőző feltárás során több régészeti korszak objektumai Is előkerültek, köztük a Tisza-kultúra pár gödre, egy nagyméretű paticsomladéka (173. objektum), valamint emellett egy kisebb, nehezen értelmezhető omladékrészlet, alatta sekélyebb gödörrészlettel (csak részben esett a feltárási felületbe). Utóbbit a feltárások során földbe mélyedő, tapasztott falú, bizonytalan építményként értelmezték.1BANNER János 1929.; BANNER János 1930.; BANNER János 1933-34.; BANNER János-KOREK József 1949.; BANNER János 1951.; KOREK József 1958.; TÁLAS László 1987.; RACZKY Pál et al. 1997.38-39.; RACZKY Pál et al. 2005. 25-28.; KALICZ Nándor et al. 2010.; RACZKY Pál-SEBÖK Katalin 2014.68.2KALICZ Nándor-RACZKY Pál 1987a. 18.; HORVÁTH Ferenc 1989.89.3HEGEDijS Katalin1982.184.; MAKKAYJános 2004.64.4CSALOG József 1959.95-99.5BANNER János 1929.115-122.; BANNER János 1930. 60-84.; BANNER János-KOREK József 1949.9-17.6KOREKJózsef 1958.134-145.7CSÁNYI Marietta etal. 2002.47-48.1. kép - Tiszapüspöki-Karancs, Háromág-dűlö lelőhely elhelyezkedéseA173. objektum feltárásaAz omladék magasan, már a humuszrétegben jelentkezett, és ennek megfelelően több részét a szántás és egyéb talajművelési tevékenységek megbolygatták. A megelőző feltárás során a humuszréteget géppel távolították el, így a paticsomladék bolygatott felső része nem került feltárásra. Ezt követően a humuszréteg alatt jelentkező, kisebb bolygatásokat mutató törmelékréteget kézi erővel bontották kl. Mivel a vastag, masszív paticsomladék a feltárási terület szélére esett, ezért annak érdekében, hogy az épület teljes egészében kibontható legyen, ki kellet bővíteni a feltárási felületet egy 6x9 m nagyságú résszel, azonban a rábontás így sem érte el a paticsomladék szélét. Végül az így feltárt omladék mérete a 8,5x13,5 m kiterjedést érte el, melynek tájolása ÉK-DNy-l volt. A törmelék nem alkotott egybefüggő réteget, több helyen is klsebb-na-gyobb foltokban hiányzott a paticsomladék, valamint egy kisebb árokszerű objektum is megbolygatta azt. A hiányzó részeket az épület leégését követő bolygatások okozták, az omladékban épületszerkezeti elemre utaló jelet - hiányt -, mint például cölöp vagy gerenda helyét nem lehetett azonosítani. A felszedés közben a bolygatások ellenére Is megfigyeltek több összeilleszthető darabot, azonban az omladékréteg nem állt össze egységes felületté, a töredékek darabokra tön/e, részben szétszóródva feküdtek. Ennek megfelelően az omladékot nem tarthatjuk olyan gerenda vagy hasított deszkaalapozású, letapasztott padló maradványának, amilyet többek között Berettyóújfalu-Herpály teli településen tártak fel. Szintén a felszedésnél derült ki, hogy a paticstöredékek nem az időszakra jellemző ág- és sövénylenyomatos mintát mutatták, hanem a föld felőli, azaz az alsó oldalukon gerendából hasított, háromszög átmetszetűKALICZ Nándor RACZKY Pál 1987b. 112.; KALICZ Nándor et al. 2010.28., 38-39.