Tisicum 2015. [antikvár]

Részlet:Mali PéterA késő bronzkor kronológiai problémái egy perbáli, halomsíros időszakba sorolható település alapjánA késő bronzkor kronológiája Magyarországon elsődlegesen a fémeken alapul, kerámia alapú kronológia kevés, és azok is szinte kizárólag a korszak későbbi periódusát, az umamezős időszakot fedik le. Ezzel szemben a késő bronzkor korábbi periódusával, a halomsíros időszakkal kapcsolatban a kerámia- és településkutatás egyaránt gyerekcipőben jár. Ehhez a témához tud adalékokat szolgáltatni a következő anyagközlés, mivel a feltárt leletek a legkorábbi, még koszideri időszakra keltezhető halomsíros leletanyagról a kései halomsíros tárgyakon keresztül a korai urnamezős kultúra leletanyagáig tartalmaz edényeket. így a lelőhely időrendje a jól ismert középső bronzkori kronológiához és az ugyancsak jól ismert urnamezős kronológiához is kapcsolódik, és a kettő közötti alig ismert területet mutatja be Pest megye nyugati területén.LA lelőhelyPerbál-Kukorica-dombl-dűlő régészeti érintettsége a Magyarország Régészeti Topográfiájának 7. kötetéhez kapcsolódó terepbejárások során vált ismertté.' A lelőhely egy részén (1113/1. hrsz.) (1. tábla) 2007-2008-ban végzett feltárást a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Ottományi Katalin vezetésével.' A lelőhelyen három feltárási szakaszban' neolitikus (kései Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrája és korai Lengyel-kultúra), késő bronzkori (halomsíros kultúra, korai urnamezős kultúra), valamint La Téne D, kelta és I. századi római leletanyag került elő. Mindegyik megtelepedési fázisban településként használták a területet. A lelőhely a Köbölkúti-patakra néző lejtős domboldal tetején található. A terepbejárások, illetve a területen végzett további feltárások alapján a bronzkori település szélét sikerült csak megfogni, és a domboldalon lefelé folytatódhatnak a megtelepülés nyomai. Ennek eredményeképpen az objektumok szórtak, és kevés értelmezhető telepszerkezeti nyomot nyújtanak. Ezt a helyzetet a vaskori és római kori megtelepedés intenzív bolygatása és a későbbi mezőgazdasági művelés is rontotta. További nehézség a telepszeriíezetnéi, hogy az ásatás során feltárt felszínek nem egybefüggőek, így nagyobb szakaszokon nem ismertek az objektumok. A patics szóródása a lelőhelyen adhat még lehetőséget az esetleges házak elkülönítésére. A feltárás során csak három bronzkori objektumból került elő patics, illetve további három bronzkori gödörből nagyméretű kő, amely egy korábbi építmény lehetett.'' A 49. objektum kivételével az összes a bronzkori telep legfiatalabb, urnamezős Időszakához tartozik,és egymás közelében, a feltárás délkeleti felében található. Ezek egy nagyobb üres tér szélén vannak, bár ezen üres térbe egy feltárási hiátus is beletartozik, amelyen feltételezhetően egy ház állhatott. Ez az eredmény újabb példája annak, hogyan lehet olyan esetekben házhelyeket rekonst-málni, amikor azoknak régészetileg megfogható nyomuk nem maradt, mint azt nagyobb méretben a Kozármislenyen feltárt halomsíros telep szerkezeti vizsgálata is bizonyította. A lelőhelyen feltárt 121 objektumból 52 tartalmazott késő bronzkori leletanyagot, ezek mind gödrök, alapvetően egyenes és méhkas alakú formák, néhány szabálytalan agyagnyerővel. (2. tábla/1.)II. A leletanyagA Perbálon feltárt késő bronzkori leletanyagban kizárólag kerámia van, sem fém, sem kőeszköz nem található az ezen korszakra keltezhető 1.330 tételnyi régészeti emlékben. Három objektumban került elő száznál is több kerámia, de átlagosan 25 kerámiatöredék található egy-egy gödörben.TipológiaA településekre jellemző töredezettség miatt igen kevés teljes profillal rendelkező tárgy áll az elemzés rendelkezésére, de az általános jellemzők és párhuzamok alapján a töredékek Is lehetőséget adnak a besorolásra, viszont a legfinomabb változásokat nehéz nyomon követni. Elsődlegesen funkcionálisan kerültek elkülönítésre a csoportok, majd klasszikus tipológiai módszerekkel a formai különbségek alapján a típusok és változatok. A funkcionális változatok a következők: folyadéklárolók (amphora alakú edények), tárolóedények (fazekak, hombárok), tálalóedények (tálak, korsók, ivóedények). A párhuzamok keresésénél nagy problémát jelent, hogy jelenleg kevés település van még publikálva, és a néhány, közlésre került temető leletanyaga a településekétől nagymértékben különbözik.' Ezért gyakran a még publikálatlan telepanyagokban kell a párhuzamokat keresni, amelyek a doktori kutatásaim során kerültek a kezembe.1MRT7 137-138.14/9. lelőhely.2OTTOMÁNYI Katalin 2009.3Ten/ezett épületek helyén kutatóárkos próbaásatás, épületek alatti teljes felszínű megelőző feltárás, illetve az épületeket körtjevevö út építésekor a humuszréteg korábbi tulajdonos általi eltávolítása miatt veszélybe került terület nagyjából felének a mentóásatása (másik felén a múzeum értesítésének idejére az útalapozást elkészítették, a régészeti jelenségeket elpusztították).4Patics a 24., 35. és 49. objektumokból, kö a 17., 20. és 48. objektumokból (lábra).5MALI Péter 2012.12-14.6A tipológiában a fonnák megjelölésében a doktori disszertációmban megkezdett rendszert alkalmazom és bővitem a lelőhelyen megjelenő tonnákra, igy a sor hiányos az egyes itt meg nem jelenő fonnák miatt (pl. A3 lovasi típusú korsó, stb.).7vő. HOLPORT Ágnes 1980. által közölt temetőrészlet leletanyagát az azonos időszakban lakott, s kevesebb mint 20 kilométer távolságra található, jelen cikkben közölt leletanyaggal.