Tiszteletkötet Dr. Boros László főiskolai tanár 75. születésnapjára [antikvár]

A 75 éves Boros László főiskolai professzor köszöntése' Dr. Boros László főiskolai tanárt nem csak a geográfus berkekben, Tokaj környékén is mindenki Hegyalja-kutatóként tartja számon. A most 75 éves tudós négy évtizedes (1962-töl 2002-ig tartó) pedagógiai munkássága és az azt követő első nyugdíjas évtizede alatt töretlenül ívelő szakmai (tudományos és tudományszervező) tevékenységével maradandóan beírta nevét a honi geográfia és a földrajztanár-képzés történetébe. Összességében tehát öt évtized eredményeiről: tanári, tudományos és tudományos közéleti munkásságáról kellene most mérleget készíteni, ez azonban egy születésnapi köszöntő terjedelmi keretében nem férne el. így Boros László gazdag életművéből csak a hegyaljai sző-lö- és borgazdaság természetföldrajzi alapjait és a honi szőlőkultúra történeti földrajzát feltáró kutatásait foglalom össze. A két, egymással összefüggő és egymást kiegészítő kutatási téma szakirodalmi megjelenítése - Boros László kétszáz tételt meghaladó publikációs jegyzéke szerint - még a 40%-os arányt sem éri el. Mégis, eredetiségét, tudományos értékét és gyakorlati jelentőségét tekintve a két témakörbe sorolható tanulmányok és könyvek alkotják Boros László életművének meghatározó elemeit. Boros László Hegyalja iránti tudományos érdeklődése nem véletlen, összefügg szőlövárosával (Tokaj), a történelmi kultúrtáj és az épített környezet szépségével, kulturális hagyományaival, a szüleitől és tanáraitól örökölt táji identitásával. A táj tudományos vizsgálatához szükséges szakmai tudást és módszertani ismereteket a Hegyalja-kutatás tudományos műhelyében, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajz Intézetében sajátította el. Egyetemi hallgatóként -Pinczés Zoltán professzor kutatócsoportjához kapcsolódva - kezdte el a Tokajihegy és környéke természetföldrajzi, elsősorban talajeróziós vizsgálatait. Később, mint a tokaji gimnázium tanára - egyrészt mintakövetöként, a Pinczés-módszerek alkalmazójaként, majd önálló munkastílusát kialakítva folytatta az egész történelmi borvidékre kiterjedő ttidományos tevékenységét. 1975-töl főiskolai oktatóként, kedvezőbb időbeosztás és tárgyi feltételek mellett - eredeti kutatási területén és témakörén kívül - összehasonlító vizsgálatokat folytatott Felső-Zemplénben, a Csereháti-dombvidéken, a Bükkalján és a Nyírség hordalékkúp-síkságán is. A történelmi borvidéken végzett kutatási eredményeiről, pl. a talajerózió mértékéről és gazdasági következményeiről, a jelenkori szoliflukciós folyamatokról, a szuffóziós mikroformákról, a fagyékek és fagyzsákok hegyaljai előfordulásairól, a domborzat fagykármódosító szerepéről, az antropogén tájelemekről, a Tokaji-hegy lejtökategória-térképéről és egyéb témákról sok szakcikket, több könyvet, egyetemi doktori értekezést (1978) és kandidátusi disszertációt írt (1995). A természetföldrajzi írásaiban a tényfeltárás mellett megfigyelhető a je- ' Megjelent a Földrajzi Közlemények 136. évfolyam 2-3. számában (2012). Bővebben: Frisnyák Sándor: Boros László földrajzi kutatómunkája Tokaj-Hegyalján és környékén. In: Frisnyák Sándor-Gál András szcrk.; Szerencs és a Zempléni-hegység. Nyíregyháza-Szerenes, pp. 105-112.