Történeti Muzeológiai Szemle 14. [antikvár]

KUNSZENTMÁRTON EGYESÜLETI ÉLETÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A DUALIZMUS KORÁBAN Hegedűs Krisztián 2013-ban a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban megrendezett, a polgárosodó Kunszentmártont bemutató kiállítást' egy kisebb kutatás előzte meg, mely során feltárult előttem a település egyesületi életének gazdagsága és feldolgozatlansága. ^ Később a helyi méhészegyesület történetének kutatása során lehetőségem volt még jobban elmélyedni a témában. Dolgozatom ennek a munkának egy szegmensét mutatja be, melynek korszakhatárai a dualizmus korától az első világháborúig terjednek. Az első világháború markáns határvonalat jelent az egyesületek tekintetében is, a háború éveiben csak néhány társaság működött tovább, a tagok jelentős része a fronton szolgált, sokan életüket vesztették. A háború miatt stagnáló egyesületi élet csak 1920-as évek elején kezdett újra talpra állni. Érdekelt, hogy a vizsgált korszakban milyen tényezők voltak hatással az egyesületek alapítására és működésére egy olyan kisebb alföldi mezőváros esetében, mint Kunszentmárton. Fontos kérdésként merült fel, hogy mely társadalmi csoportok játszottak meghatározó szerepet, az egyesületi élet kibontakozásában. Komoly dilemmát jelentett, hogy a nem hivatalos keretek között működő egyesületekkel vagy a hivatalos egyesületek szárnyai alatt működő körökkel, társaságokkal foglalkozzam-e. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy ezeket sem hagyom figyelmen kívül, hisz az alapszabály nélkül működő társaságok is szép taglétszámmal működtek, ezért a minél teljesebb kép megalkotásához ezek megismerése is szükséges. Dolgozatom betekintést enged egy korábban jászkun kiváltságokkal bíró mezőváros dualizmuskori egyesületeinek történetébe, felvillantva azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták annak fejlődését, jellemezték polgárosodását. Néhány gondolat a dualizmus kori egyesületek kutatásának kérdéséhez Az egyesületek kutatásában általában a legnagyobb nehézséget a jól használható forrásanyag hiánya okozza, ami a legtöbb esetben az iratok önkényes kezeléséből fakad. A kunszentmártoni egyesületek kutatása során az elsődleges források szinte teljes hiányával szembesültem. A levéltári anyagban a legfontosabb kiindulási pont az alapszabályok gyűjteménye, valamint az alispáni iratok között fellelhető egyesületek féléves jelentései voltak. Ezekből az iratokból a legtöbb hivatalosan működő egyesületet összeírhatjuk, azonban az alapítás évének meghatározására nem minden esetben lehetnek mérvadóak. Jellemző, hogy gyakona, az alapszabály módosításának évét jegyezték fel, így a valós alapítás meghatározásához további kutatás szükséges. Elírások, vagy a laza adatkezelés miatt nem egyszer ellentmondásokba is ütközhetünk. Eltérések abból is adódhatnak, hogy az egyesület Polgári világ, míves világ című kiállítás a helyi polgárosodás, valamint a jelentősebb családok és egyéniségek történetét mulatta be. Józsa László (A Kunszentmártoni Önkéntes Tűzoltó Egyesület tönénete 1892-1992. Kunszentmárton 1992.) Turcsányi István (A N. Kunszentmártoni Olvasó Egylet története Kunszentmárton 1972.) Dr. Barna Gábor (Az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni társulata. Szeged, 1998.) a vallásos társulatok történetével foglalkozott, ezért azok bemutatására dolgozatomban külön nem térek ki.