Bővebb ismertető
JELKÉPPÉ VÁLT JELKÉP EMLÉKMŰ VERECKE HÍRES ÚTJÁN
Ravasz István
A Vereckei-hágón 1896-ban emelt honfoglalási emlékoszlop sorsa leképezi Kárpátalja, sőt Magyarország, illetve a kárpátaljai magyarság, de a magyar nemzet sorsát is. Ameddig helyén állt, több állam „polgára" volt, közben újjáavattatott, majd részekre szakítottan több helyre vándorolt, s alkotórészei egyikéről ugyanazt írhatjuk le, mint sok ezer magyar katonáról: „eltűnt "
Ezen sorok szerzője, aki a rendszerváltást követően elsőként kutatta e jelkép történetét, korábbi publikációiban honfoglalási emlékoszlopról, obeliszkről írt. Kovács Sándor kárpátaljai helytörténész, honismereti szakíró, aki később a legtöbbet foglalkozott a kérdéssel, következetesen vereckei határkő-emlékműnek nevezi az obeliszket. Fogadjuk el ez utóbbit. Annál is inkább, mivel a művészeti felfogás szerint az obeliszk egy oszlop-emlékmű felső része.
Az emlékművek létrejötte
120 évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepségekbe illeszkedően több helyszínen állítottak emléket a magyarok bejövetelének. Közülük „Verecke híres útján" 1896. július 20-án avattak fel kettőt is.'
A Latorca völgyének Alsóverecke alatti legszűkebb pontján, Vezérszállásnál, a Napóleon-szikla Vereckei-szoros felőli frontjára erősítettek fel egy emléktáblát ,yAz ezer év emlékére / 896. / 1896. / Árpád /1. Ferencz József! Isten áldd meg a hazáf felirattal. A szövegbe illesztetten a két évszám, illetve a honfoglaló vezér és az akkori magyar király neve között a Magyar Királyság középcímere állt.^
Az emléktáblát Erdély Sándor igazságügyi miniszter avatta fel, Fankovics Antal volóci görög katolikus plébános magyar, majd ruszin nyelven elmondott beszédét követően. A népes és reprezentatív vendégseregben jelen volt Lónyai Sándor, Bereg vármegye főispánja, Jobszty Gyula beregi alispán, dr. Münnlch Aurél, az iglói országgyűlési kerület képviselője, a véderőbizottság jegyzője és a delegáció tagja, gróf Schönbom Ervin, a terület földbirtokosa, Cronenbold Nándor altábornagy, a miskolci cs. és kir. közös 15. gyaloghadosztály, karstenfelsi és hegyaljai Pacor Vilmos vezérőrnagy, a szatmárnémeti m. kir. 78. honvéd gyalogdandár és Bohutinszky Emil alezredes (a sajtóban helytelenül Bohutinsky és ezredes), a munkácsi m. kir. 11. honvéd gyalogezred parancsnoka, valamint az osztrák-galíciai Skole közigazgatási vezetője (starosta, Marceli Manasterski). Megjegyzendő, hogy a Pesti Napló az ünnepség résztvevőjeként sorolja fel Aurél Münnich Cronenbold tábornagyot, ám ilyen személy Magyarország 1896-ra érvényes tiszti cím- és névtárában nem szerepel.
Pesti Napló, 1896. VII. 21., 4. p.; Pester Lloyd, 1896. VII. 21., 2. p.; Vasárnapi Újság, 1896. VIII. 2., 513-514. pp.; Századok, 1896. évfolyam, 667. p.; Révai Nagy Lexikona XIX. kötet 156. p.; Pallas Lexikon XVI. kötet 779. p. Megjegyzendő, hogy minden forrás július 20-át jelöli meg az ünnepség dátumául, a Révai Lexikon 21-i adatával szemben. Mivel több napilap 21-i számában előző napi eseményként számol be a történtekről, a 20-a elfogadható. Az 1. jegyzetben felsorolt első négy forrás, valamint Benda Györgyné egykori kárpátaljai lakos kézzel írott feljegyzései (a szerző birtokában).
Gál Vilmosnak hívnak, 1972-ben születtem Budapesten. Dunaharasztin élek a feleségemmel és a lányommal, Veronikával. Nagyobbik lányom, Petra már felnőtt nő.
Történelem-Muzeológia szakot végeztem az ELTE BTK-n, majd három év tanárkodás után felvettek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Mind a mai napig ott dolgozom, jelenleg a Modernkori Főosztályt vezetem. Sok tudományos cikkem jelent meg történész-muzeológusként. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen számos nagy kiállítást rendezhettem a Nemzeti Múzeumban, és egy komolyabb monográfiám is megjelent. Valamiért mégis a szépírás felé húz/húzott a szívem. Elsősorban történelmi regényeket szerettem volna írni, és az utóbbi tizenegy évben, ha nem is átütő sikerrel, de azért néhány művem megjelent. Lásd alant:
- 2013-ban a L’Harmattan kiadó gondozásában jelent meg első regényem Antantmisszió címmel, amely az 1919-es román megszállás idején játszódik.
- 2017-ben jelent meg második regényem A lengyel freskó címen (Historycum kiadó), amely a második világháború elején hazánkba menekült lengyelek életének mindennapjaiba nyújt bepillantást egy család történetén keresztül.
- 2019 novemberében jelent meg következő, Báthory István életét feldolgozó történelmi regényem, Báthory – A korona ára címmel a Rézbong Kiadó gondozásában.
- 2020 novemberében ezt követte a Báthory István életét feldolgozó történelmi regényem második kötete, Báthory – A katonakirály címmel, szintén a Rézbong Kiadó gondozásában.
- 2021-ben a Lazi kiadónak köszönhetően jelent meg az A latrok ideje – Erdély 1848-1849 című történelmi regényem, amely a szabadságharc alatt az erdélyi magyarok ellen elkövetett bűnöket állította a középpontba.
- 2022-ben a Holnap Kiadó égissze alatt jelent meg a Jövőre hátraszaltó! című ifjúsági regényem
- A Történelmi Regényírók Társasága 16 írója által közösen írt regény (Buda&Pest – Egy város zivataros századaiból) egyik szerzője vagyok.
Novelláim évek óta megjelennek a Helyőrség print és online felületein.
A Magyar Írószövetség tagja vagyok.