Történeti Muzeológiai Szemle 15. [antikvár]

JELKÉPPÉ VÁLT JELKÉP EMLÉKMŰ VERECKE HÍRES ÚTJÁN Ravasz István A Vereckei-hágón 1896-ban emelt honfoglalási emlékoszlop sorsa leképezi Kárpátalja, sőt Magyarország, illetve a kárpátaljai magyarság, de a magyar nemzet sorsát is. Ameddig helyén állt, több állam „polgára" volt, közben újjáavattatott, majd részekre szakítottan több helyre vándorolt, s alkotórészei egyikéről ugyanazt írhatjuk le, mint sok ezer magyar katonáról: „eltűnt " Ezen sorok szerzője, aki a rendszerváltást követően elsőként kutatta e jelkép történetét, korábbi publikációiban honfoglalási emlékoszlopról, obeliszkről írt. Kovács Sándor kárpátaljai helytörténész, honismereti szakíró, aki később a legtöbbet foglalkozott a kérdéssel, következetesen vereckei határkő-emlékműnek nevezi az obeliszket. Fogadjuk el ez utóbbit. Annál is inkább, mivel a művészeti felfogás szerint az obeliszk egy oszlop-emlékmű felső része. Az emlékművek létrejötte 120 évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepségekbe illeszkedően több helyszínen állítottak emléket a magyarok bejövetelének. Közülük „Verecke híres útján" 1896. július 20-án avattak fel kettőt is.' A Latorca völgyének Alsóverecke alatti legszűkebb pontján, Vezérszállásnál, a Napóleon-szikla Vereckei-szoros felőli frontjára erősítettek fel egy emléktáblát ,yAz ezer év emlékére / 896. / 1896. / Árpád /1. Ferencz József! Isten áldd meg a hazáf felirattal. A szövegbe illesztetten a két évszám, illetve a honfoglaló vezér és az akkori magyar király neve között a Magyar Királyság középcímere állt.^ Az emléktáblát Erdély Sándor igazságügyi miniszter avatta fel, Fankovics Antal volóci görög katolikus plébános magyar, majd ruszin nyelven elmondott beszédét követően. A népes és reprezentatív vendégseregben jelen volt Lónyai Sándor, Bereg vármegye főispánja, Jobszty Gyula beregi alispán, dr. Münnlch Aurél, az iglói országgyűlési kerület képviselője, a véderőbizottság jegyzője és a delegáció tagja, gróf Schönbom Ervin, a terület földbirtokosa, Cronenbold Nándor altábornagy, a miskolci cs. és kir. közös 15. gyaloghadosztály, karstenfelsi és hegyaljai Pacor Vilmos vezérőrnagy, a szatmárnémeti m. kir. 78. honvéd gyalogdandár és Bohutinszky Emil alezredes (a sajtóban helytelenül Bohutinsky és ezredes), a munkácsi m. kir. 11. honvéd gyalogezred parancsnoka, valamint az osztrák-galíciai Skole közigazgatási vezetője (starosta, Marceli Manasterski). Megjegyzendő, hogy a Pesti Napló az ünnepség résztvevőjeként sorolja fel Aurél Münnich Cronenbold tábornagyot, ám ilyen személy Magyarország 1896-ra érvényes tiszti cím- és névtárában nem szerepel. Pesti Napló, 1896. VII. 21., 4. p.; Pester Lloyd, 1896. VII. 21., 2. p.; Vasárnapi Újság, 1896. VIII. 2., 513-514. pp.; Századok, 1896. évfolyam, 667. p.; Révai Nagy Lexikona XIX. kötet 156. p.; Pallas Lexikon XVI. kötet 779. p. Megjegyzendő, hogy minden forrás július 20-át jelöli meg az ünnepség dátumául, a Révai Lexikon 21-i adatával szemben. Mivel több napilap 21-i számában előző napi eseményként számol be a történtekről, a 20-a elfogadható. Az 1. jegyzetben felsorolt első négy forrás, valamint Benda Györgyné egykori kárpátaljai lakos kézzel írott feljegyzései (a szerző birtokában).