Történeti Múzeumi Közlemények 1981/2. [antikvár]

DÉR LASZLO 1925-1981 Megdöbbentő volt a hir: meghalt Dér László, a Békés megyei Mu-zeumigazgatőság vezetője, kiadványunk szerkesztő bizottságának tagja. Korai halála nagy vesztesége a magyar muzeumUgynek. Reá is vonatkoznak testvérbátyja, a kiváló, József Attila-dijas iró sorai: "Békéscsabán születtem, a Viharsarok fővárosában, a békétlen Békés folyton fortyogó, nagyfaluszerU városában. Ám édesapám, az ács, Biharban kapott munkát, s mi --a csabai szlovák család -- felkerekedtünk, hogy ott lelhessünk uj hazát, ahol kenyeret kinálnak nekünk Apám olvasott, müveit munkásember volt. Petőfi, Ady rajongója. 1919-ben a Magyar jakobinusok dalát szavalta el az egyik munkástanácsi gyűlésen, jól tudta tehát, hogy »magyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad«. " Dér László tehát olyan családban nőtt fel, amely jellegzetesen hordozta a Viharsarok forradalmi, munkásmozgalmi, internacionalista hagyományait. A Drenyovszki családban -- mert ez volt a korábbi neve--többen jelentős szerepet játszottak a forradalmi mozgalmakban. Dér László szép emléket állitott családjának, apjának Az ács cimü amatőr dokumentumfilmjében. Tanult történész-muzeológus szakemberként visszatérve szülőföldjére, iskolavárosába, fő feladatának tekintette a Viharsarokban élő magyar, szlovák, román nemzetiség életének, forradalmi harcának, szocialista fejlődésének tudományos feldolgozását, muzeumi bemutatását. Emellett izig-vérig közéleti ember volt, akit az MSZMP Békés megyei Bizottságába is beválasztottak. 1946 nyarán Kun Ferenc és a betyárvilág alkonya a Viharsarokban cimmel tartott kiselőadást a Győrffy István kollégium felvételi vizsgá ján, mintegy eljegyezve magát a muzeológiával is, szülőföldje történetének feldolgozásával is. A Fényes szelek nemzedéke cimü dokumentumkötet tanúsága szerint 1947. május elsején, a népi kollégisták ünnepélyén Erdei Ferenc, Kádár János, Lukács György, Rajk László, Révai József, Veres Péter, valamint Petru Groza román miniszterelnök jelenlétében szavalta Tóth Árpád Az uj Isten cimü költeményét. Majd ő alakította Karakán (Maro-