Tudomány és magyarság [antikvár]

A szétdarabolt és szétszórt magyarság összetartozástudatát azzal erősíthetjük legjobban, ha figyelünk az értékeire és megbecsüljük azokat. A Magyar Tudományos Akadémia a nevével is vállalja, hogy az összmagyarság legfontosabb tudományos intézménye. A magyarság történelmi léthelyzete teszi elemi kötelességünkké azt, hogy tudományos értékeink számontartásakor és megbecsülésekor külön is figyeljünk a mai Magyarország határain kívül élő közel kétszáz akadémiai külső tagra és a magyar származású tiszteleti tagokra, valamint a külső köztestületi tagokra. A Magyar Tudományos Akadémia a kultúrnemzeti koncepció jegyében 2000 tavasza óta a magukat magyarnak (is) valló, tudományos fokozattal rendelkező, a világ bármely pontján élő kutatóknak fölajánlja azt a lehetőséget, hogy a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagjai legyenek, és ezáltal közvetlenül is bekapcsolódhassanak az akadémiai életbe. A külső köztestületet a külső és magyar tiszteleti tag akadémikusok, valamint a tudományos fokozattal rendelkező külső köztestületi tagok alkotják. E három csoport mai összlétszáma ezernégyszáz fő körül van. Sajátos léthelyzetük következtében a külső köztestület tagjai messzemenően hozzájárulnak az egyetemes tudományos értékek létrehozásához, másrészt viszont - különösen a humán tudományok területén - olyan kutatásokat végeznek, olyan eredményeket érnek el, amelyekre leginkább ők képesek. A külső köztestület tagjainak tudományos eredményei és nemzeti közösséget megtartó, erősítő munkájuk semmi mással nem helyettesíthető sajátos értékei a magyar tudományosságnak.