Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:"IMRÉNÉ, BARANYAI RÓZA:Az egészségügy szerepe az újratermelés rendszerébenIsmert az újratermelés az anyagi javak létrehozásának állandóan megismétlődő folyamata a társadalom létalapja. Megvalósulása magában foglalja az elhasznált anyagi javak termelését, a termelési viszonyok és munkaerő újratermelését. Az anyagi javak termelésének során a munka, munka tárgya és eszközei kölcsönhatásban az eredmény valamely szükségletkielégítésre alkalmas hasznos dolog. E folyamat tartalma a természet erőinek, tárgyainak elragadása, átalakítása. Nyilvánvaló, hogy az egészségügyre sem a folyamat tartalma, sem a folyamat eredménye nem értelmezhető. Az egészségügyi munka a természetből kiemelkedett emberre irányultsága, vagy a társadalom környezetének védelmezése nem eredményez hasznos dolgokat. Felépítmény ; tehát közvetlenül a termelési viszonyok újratermeléseként sem értelmezhető. A munkaerő újratermelésében betöltött szerepével kissé részletesebben foglalkozom.A munkaerő a munka végzésére való képesség az ember szellemi, fizikai, pszichikai tulajdonságok bonyolult összefüggése csak élő testi mivoltában létezik. Az egészségügy feladata éppen az, hogy az individuális létet védje, fenntartsa, meghosszabbítsa és mint emberiség folytonosságként zavartalanul létezzen. Ahhoz, hogy a társadalom folytonosan változó körülményei között az emberi munkaerő újratermelését elemezzük, ki kell emelni a bonyolult kölcsönhatásokból. Feltételezve, hogy más tényezők változatlanok és hatásuk is az a munkaerő újratermelésére, először vizsgálom a munkaerőt a termelőerő részeként.1. Termelőerő és egészségügyAz újratermelés technikai oldalát alkotó termelőerő a társadalom és természet kapcsolatának színvonalát jellemzi. Kifejezi, hogy a társadalom mennyire tudja szolgálatába állítani a természet erőit. Szerkezetét tekintve a termelőerő a termelési eszközöket és a munkaerőt foglalja magában. Természetesen nem egymásmellettiségükben, hanem kölcsönhatásukban. így a termelőerő az ember által megszerzett és a termelésben működő erőként értelmezhető. Működésének eredménye a természet, az ember és a társadalom átalakulása.Az őstársadalom kezdetén az ember fizikai tulajdonságainak felhasználásával szerezte meg a természettől a szükségletét kielégítő dolgokat. Napjainkban ehhez bonyolult, önműködő, önszabályozó géprendszerek állnak rendelkezésre. Alapvető azonosságuk, hogy a szükségletkielégítéshez való dolgok megszerzésében az emberi tevékenység döntő. Másként fogalmazva, a termelőerő szubjektív eleme az ember , élő organizmus a filogenezis évmilliói alatt kialakult tökéletesedett mechanizmus. Elemzése közgazdaságtanilag azért nehéz, mert nemcsak gazdasági, hanem biológiai, fiziológiai, pszichikai stb. törvényszerűségek hatását is"