Új-Szőnytől Komáromig [antikvár]

I. Új-Szőny (A kezdetektől 1896-ig)Komárom és térsége minden történelmi korszakban kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott, egyrészt a Dunán itt lévő kedvező átkelési lehetőség, másrészt a római kor óta a folyón haladó vízi és a mellette vezető nagy jelentőségű szárazföldi közlekedési útvonalak miatt.Dél-Komárom mai területe 1977-ben alakult ki, keleti városrésze, Szőny hozzákapcsolásával. Nyugati városrésze, Koppánymonostor már 1932-től része közigazgatásilag. E településrészek Komáromhoz csatolásának történelmi gyökerei vannak, akárcsak a Duna bal partján fekvő Komárommal való kapcsolatának, melynek eredményeként a két település évtizedekig két alkalommal is egy város volt. Hogy ezt mennyire így gondolták az egyesülés időpontjában - melynek ugyan a történései belevesztek a millenniumi ünnepségekbe -, arra bizonyság a Komáromi Lapoknak az 1896. július 1-jei hivatalos egyesülés előtti utolsó számának vezércikke:Néhány nap még és új korszak nyílik meg városunk és régi jó szomszédunk, Új-Szőny község előtt. Nagy, emlékezetes momentum ez mindkét község életében. Komárom fejlődésének útja megnyílik a Duna jobb partja felé, Új-Szőny pedig megszűnik létezni mint nagyközség; de csak azért, hogy mint egy önálló törvényhatósági joggal bíró szabad kir. Város alkotórésze támadjon fel és ébredjen új életre, mely bizonyára eddigi existentidjánál szebb, jobb és boldogabb leszen.[ ] Helyzetük, múltjuk, érdekeik, törekvéseik régtől egymásra találtak már e két szomszédos községet, úgy, hogy különállásuk valósággal természetellenes volt.A Duna két partján kialakult települések a különböző történelmi korszakokban különböző neveken váltak ismertté. A Duna északi partján fekvő települést hívták Komáromnak, Rév-Komáromnak, jelenleg szlovákul Komárnonak; a folyó déli partján létrejött településeket kronológiai sorrendben haladva nevezték: a nyugati részt Koppánmonos-tornak. Pusztamonostornak, jelenleg Koppánymonostornak; a központi magot Rév-Komáromnak(!), Révnek, Új-Szőnynek, a történelmi Komárommal való egyesülése után a tőle való megkülönböztetésként Új-Komáromnak, és Komárom-Újvárosnak, jelenleg Komáromnak; a keleti településrészt pedig Szőnynek, Ó-Szőnynek és ma megint Szőnynek.Új-Szőnynek, amely valamivel kisebb területen feküdt mint ma a Csillagerőd, Igmándi erőd és Monostori erőd által bezárt terület, hasonló történelme van mint Komáromnak:Ali. században a mai Csillagerőd területén létrejött picinyke település. Rév-Komárom lakói tulajdonképpen a rév körüli teendőket látták el, vagyis a Dunán a komáromi várba történő biztonságos átkelésért feleltek. A települést a tórö^ó'^ pusztították el a XVI. században. 1592-ben a komáromi várbirtok összeírásában a következő elpusztult helyiségek jeleztetnek: Révkomárom a mai [1586-ban épült] csillagsánc táján 1Komáromi Lapok, 1896. június 27.2Baranyay József: Hol feküdt az igazi Rév-Komárom? In: Kalandozások Komárom vármegyében. Tatabánya 1998, 122.3Gyulai Rudolf: Törökvilág Komárom megyében. Komárom, 1894