Új úton... [antikvár]

Azzal, hogy a Vörös Hadsereg egységei 1944. október 17-én megtisztították Nagyivánt, Tiszaigart és Tiszaörsöt a német csapatoktól, kezdetét vette az akkori Heves megyében a több mint két hónapig tartó felszabadító hadművelet. Ennek eredményeképpen karácsony estéjére a pétervásári járás és egyben a megye legészakkeletibb települései - Bükkszék, Erdőkövesd, Mátraballa, Pétervására, Sirok és Szederkénypuszta - is a szovjet csapatok kezére kerültek. Mire ezek a községek felszabadultak, a megye délebbi fekvésű falvaiban és városaiban már túl voltak az emberek a veszteségek számbavételén, sőt számos helyen a romok eltakarítása és az újjáépítés is megkezdődött. December végére, január elejére pedig az egész megyében megindult az élet. Mi az itt közölt - képekkel együtt - 180 korabeli dokumentum összeállításakor ennek a háború utáni újrakezdésnek az első hónapjait kívántuk nyomon követni. Felvillantva az embereknek, az új népi demokratikus szerveknek, pl. a nemzeti bizottságoknak, az üzemi bizottságoknak, az igazoló bizottságoknak, a különböző testületeknek és intézményeknek, a polgári és munkáspártoknak, valamint a közigazgatási apparátusnak azon erőfeszítéseit, amelyek elősegíthették a hevesi tájon egy elviselhetőbb élet megteremtését. Az itt lakó emberek döntő többsége ugyanis hitt egy jobb, egy tartalmasabb és egy szabadabb jövőben még akkor is, ha ezekben az első hónapokban gyakrabban hangzottak el keserű szavak a közmunkákra való túlzott kirendelések miatt, vagy ha a gyors és mutatós eredmények helyett egyelőre csak a látástól vakulásig tartó munka töltötte is ki mindennapjaikat. Vagyis tisztában voltak azzal, hogy a felszabadulás puszta ténye még nem jelent mindent, csak lehetőséget a mindenre.