URBS 2011 [antikvár]

ELŐSZÓÉvkönyvünk VI. kötetének írásai esettanulmányok révén azt a kérdést igyekeznek körüljárni, milyen tényezők hatására megy végbe a városok fizikai tereinek ki- és átalakulása. A térbeliség napjainkban nemzetközi szinten is a történeti városkutatás érdeklődésének középpontjában áll, s ehhez kapcsolódva a városépítés és várostervezés kutatása az egyik legfontosabb tematikai irányzattá nőtte ki magát. Ebben a blokkban kaptak helyet a 2009 novemberében - Budapest Főváros Levéltára és az Urbs szerkesztősége szervezésében - lezajlott Szocialista városok? Városok Magyarországon és a Kárpát-medencében 1945-1990 c. konferencia Uj építészet - új társadalom című szekciójának témába vágó előadásai is (Gagyi József, Káli Csaba, Keller Márkus, Prakfalvi Endre munkái). A konferencia anyagának többi része 2010. évi V. kötetünkben jelent meg.A szerzők érdeklődési köre és módszertani tárháza sokrétű, a vizsgálatok léptéke a városmorfológiától a lakótérhasználatig terjed. Több tanulmány a történeti városkép, az épített örökség és a városfejlődés viszonyának kérdését veti fel. Winkler Gáboré különösen jó példa arra, miként lehetséges egyetlen városrész múltján keresztül nem csupán történeti kontextusba ágyazott problémákat elemezni, hanem egyúttal a városfejlesztésre, a történeti városrészek jelen- és jövőbeni kezelésére nézve is ajánlásokat tenni. Szakály Tamás írása szakszerű hozzászólás is az ún. pesti zsidónegyeddel kapcsolatos vitához. Tamáska Máté kisvárosi környezetben vizsgálja a történeti városszövetnek a jelen városba való beágyazódását. Újlaki Pongrácz Zsuzsánna és Zsidi Paula arra világít rá, milyen konfliktusokkal terhes a régészeti örökség kutatása és megőrzése egy élő és folyamatosan épülő, átépülő nagyvárosban.A tanulmányok között akad építészettörténeti orientációjú (Prakfalvi Endre), építészet és politika kapcsolatát középpontba helyező (Káli Csaba), a várostörténet-művészettörténet-politikatörténet határterületén mozgó (Prosinger Lívia), urbanisztikai és antropológiai megközelítéseket ötvöző (Tamáska Máté) dolgozat. További írások a lakáshelyzet és lakáshasználat társadalomtörténetére (Keller Márkus, Valló Judit), a helyi gazdaság városalakító szerepére (Kaposi Zoltán), vagy a szimbolikus térhasználatra (Gyagyi József) koncentrálnak.A tematikai és módszertani sokszínűség, az írások nagy részében megfigyelhető interdiszciplinaritásra törekvés mellett különösen fontosnak tartjuk, hogy Gagyi József és Tamáska Máté tanulmányai révén ezúttal is módunk van arra, hogy a Kárpát-medence határon túli városainak problémáiba nyerjünk betekintést.A szerkesztők