URBS 2015-2016 [antikvár]

ELŐSZÓA várostörténet a városok kialakulásában és fejlődésében közrejátszó tényezőket vizsgálva régóta kiemelt figyelmet fordít a természeti erőforrásokra. Ezek nemcsak a település helyének megválasztásában játszottak szerepet, de egy-egy erőforrás felfedezése vagy hasznosításának korábban ismeretlen lehetősége nem kis részben járult hozzá városok fejlődéséhez, ezen erőforrás kimerülése, vagy elértéktelenedése számos esetben hanyatlásához is. A Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége által 2015 novemberében megrendezett V. Magyar Várostörténeti Konferencia témájaként azt a kérdést tűztük ki, hogy a Kárpát-medencei városok egyes időszakokban hogyan használták vagy éppen nem használták bizonyos természeti erőforrásaikat? Egyáltalán az egyes korszakokban és városokban mely erőforrások voltak fontosak? Milyen konfliktusokhoz vezettek az egyes szereplők eltérő érdekei az erőforrások használatát illetően? Milyen erőfeszítéseket tettek a városok, hogy adott természeti erőforrást fel tudjanak használni, és annak felélése, illetve a természeti környezet város általi megterhelése milyen hatással volt a városra?Évkönyvünk X-XI. kötete a konferencia előadásainak egy részét tartalmazza. Az ásványkincsek városalakító hatásával és hasznosításával foglalkozó tanulmányok a következő kötetben fognak megjelenni. A konferencia előadásai és a nyomukban született tanulmányok érzékeltetik a kutatásban végbemenő szemléleti átalakulást, melynek révén az erőforrások hasznosításának gazdaságtörténeti jelentősége mellett mindinkább a természetes és a mesterséges környezet sokoldalú kölcsönhatásának tanulmányozása kerül előtérbe. A környezettörténet az utóbbi két évtizedben a történetírás egyik leginkább innovatív ágává vált. A nemzetközi történetírásban már az 1990-es évek óta megfigyelhető várostörténet és környezettörténet összekapcsolódása, par excellence környezettörténeti kérdésfeltevések és módszerek alkalmazása a városok kutatásában. A várostörténetnek ez az irányzata nem egyszer a környezettörténet olyan felfogásával szemben határozza meg magát, amely kizárólagos tárgyának a természeti környezetet és annak az emberi tevékenység következtében bekövetkező változását tekinti. A hazai várostörténet még csak az első lépéseket tette meg ezen az úton. Az Urbs jelen és soron kővetkező kötetét abban a reményben bocsátjuk útjára, hogy számos értékes kutatási eredmény közlése mellett a környezettörténet irányába történő, mind sürgetőbb nyitást is ösztönözni fogja.A Szerkesztőség