Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban [antikvár]

Erzsébetvárosról könyvet írni egyszerre könnyű és nehéz feladat. Könnyű, mert a szerző a bőség zavarával küzd, a tekintetben, hogy miről tájékoztasson ebben a történelmi, építészeti és kulturális emlékekben gazdag kerületben. Nehéz, mert esetenként fájdalmas lemondani egyes, jelentős ház, középület bemutatásáról a terjedelmi korlátozások miatt. A kerület ismertetésekor az volt a törekvés, hogy egy „laza" logikai rendszert kövessünk kiindulva a régi Pest határán lévő Károly körúttól, a kerület külső utcái, terei felé haladva. Sok fejtörést okozott, hogy minden utca, tér említésre kerüljön-e, vagy éppen ellenkezőleg az olvasó egy, az Erzsébetváros jellegzetességeit, a maga nemében egyedülálló, sajátos vonásait, bemutató olvasmányt kapjon. Az utóbbi verziót tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Néhány iskola építészeti szempontból került ismertetésre, mivel részletes leírásuk az Erzsébetváros - Iskolaváros (1998) és az Erzsébetváros - Iskolaváros folytatás (2001) című kötetekben már megjelent. Az ismertetésnél nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a gyakori élményt, hogy egy kívülről kevésbé impozáns épület kapuján belépve a belső udvarban vagy a falak között egy külön „mesevilág" tárult fel. Utóbbi feltétlenül az ott lakókat, Erzsébetváros polgárait dicséri, akik tiszteletben tartva a múlt értékeit, hagyományait, egyedivé, csodává varázsolták környezetüket, olyanná, ahol nem csak a kerület krónikása, hanem a kerületbe csöppenő járókelő is szívesen áll meg, és töpreng azon, „hogy is volt csak...?"