V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia [antikvár]

Köszöntő A természetvédelmi biológia soha nem volt elszigetelt tudományág, napjainkban azonban még inkább összefonódik a tudomány és az élet más területeivel. A Föld természeti erőforrásai kimerülőben vannak, az energiaárak az égbe szöknek, lassan problémát jelent lakásunk fűtése; az alternatív energiaforrások használata, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mégis csigalassúsággal halad. Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribbá válnak és egyre nagyobb károkat okoznak a szélsőséges időjárási események. A természetvédelmi biológia tudománya önmagában nem elégséges a Földünket fenyegető problémák megoldásához, ezért más tudományágakkal (közgazdaságtan, társadalom-tudományok) kell szövetkeznie. Elérkezettnek látjuk az időt ezért, hogy a fenti kihívásokra reagálva a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia-sorozat is más tudományágak és modern megközelítések felé forduljon az előző konferenciákon tárgyalt klasszikus természetvédelmi biológiai témák (fajok és élőhelyek védelme) után. Fontosnak tartjuk, hogy hazánkban is teret nyerjen a más tudományágakkal kialakított szoros együttműködés, ami növeli a természetvédelmi célok elérését célzó tevékenységek hatékonyságát. A konferencia ábrán négy témakört járunk körül, melyekben hazánkban is folynak kutatások: (i) a modern módszerek használata a természetvédelemben, (ii) a globális folyamatok megértése és a kihívások megválaszolása, (iii) a természetvédelem jobb társadalmi beágyazottságának elősegítése és (iv) a természetvédelem stratégiájának megtervezése. A genetikai és más molekuláris módszerek, a térinformatika és a műholdas nyomkövetés terjedésével a természetvédelmi biológiai kutatások egyre hatékonyabbá válnak. Citogenetikai vizsgálatokkal például kimutatható lett, hogy hazánk földikutya-populációi négy különböző fajhoz tartozhatnak, így védelmüket is önállóan kell kezelni. A Földünkön végbemenő globális változások mára egyértelmű bizonyítást nyertek és egyre több kutatás támasztja alá ezen váhozások élővilágra gyakorolt hatását is. Hosszú távú adatsorok alapján például kimutatható, hogy a vonuló madarak érkezésének és távozásának időpontja egyre eltolódik, mely befolyásolhatja a madárvonulás komplex jelenségét. A természetvédelem számos problémájának kulcsa a társadalom kezében van, ezért fontos, hogy az élővilág megőrzésének jelentőségét a társadalom minél szélesebb rétegeivel ismertessük meg, és mindenkihez közel hozzuk ezt a tudományt. Kiváló lehetőség erre az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentőségének és mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak m.egismertetése a társadalommal. Persze elméletben ez sokkal könnyebb, mint a gyakorlatban. A természetvédelem sikeréhez már nem elég az aktuális problémák „tűzoltás" jellegű megoldása, hanem a természetvédelmi tevékenységek összehangolására, a leghatékonyabb stratégiák megtervezésére van szükség. De vajon jók-e a jelenleg érvényben lévő stratégiák, vagy alapvetően meg kell váhoztatnunk őket? A fenti kérdésekre próbál választ adni az V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia négy tematikus szimpózium előadásain és poszterein, valamint több vitaesten, műhelytalálkozókon. Reméljük, hogy a konferencia sorozat ötödik rendezvénye is a korábbiakhoz hasonló sikerrel zárul majd és tovább erősíti a természet védelmében szerepet játszó tudományok művelői közötti együttműködést. Nyíregyháza, Öriszentpéter, Budapest, 2008. október 20. A konferencia szervezői