Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 [antikvár]

ELOSZOSorozatunk legújabb, 1998-ban immár harmadik kötetével a választások történetének feltárásához kívánunk hozzájárulni. 1848-tól, a rendi képviselet népképviseletté alakulásától mutatjuk be a választások előkészítésének, lebonyolításának legjellemzőbb megyei dokumentumait. Mivel Árva Ferenc és Rózsa György tollából az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc megyei iratairól megjelent egy hasonló kiadványunk, a két Acta" kiegészíti egymást, értelmezhetőbbé teszi ezt az időszakot.A szerzők a kutatást két fővonalon végezték, anyagfeltárási, bemutatási rendszerük is erre épül. Egyrészt az országgyűlési képviselőválasztásokra, másrészt az önkormányzati (megyei, városi, községi) testületek választására válogattak anyagot. Lényegesen nagyobb iratmennyiség állt rendelkezésükre - és ez tükröződik is a válogatásban -az előbbire vonatkozóan, még szórványosan maradtak fenn a korabeli bíróválasztás és általában az önkormányzati testületek választásának dokumentumai.A választások a társadalom politikai mozgásának kiemelkedő eseményei voltak, de nem volt cél a kötetben e politikai csatározások részletes bemutatása. Az országgyűlési választások előkészítésére és lebonyolítására szervezett középponti választmány"-ok anyagában legtöbbször csak a választói névjegyzékek és a választási jegyzólcönyvek maradtak fenn, így magának a választmánynak a tevékenysége nem mindig követhető nyomon.G. }akó Mariann és Hőgye István a bevezető tanulmányban ismertetik a választások törvényi szabályozását, ezzel segítve a dokumentumok értelmezését, értékelését. Ösz-szességében egy évszázad 94 dokumentumát tekintheti át az olvasó, s ennek ismeretében alkothat önálló véleményt a magyar történelem e nagyon sokszínű, eseménygazdag korszakáról egy jelentős közéleti esemény, a társadalmi élet egy különleges szelete kapcsán.Az 1848-1948 közötti időszak a választások történetében is egy áttekinthető, többpártrendszerre épülő korszak volt, amelyet egy négy évtizedes, más jellegű választási rendszer és politikai felépítmény" követett. Ennek fontos elemeként 1949 elején megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront, amelynek feladata az egypártrendszer kereti közötti választások lebonyolítása volt. 1949-ben a választási ciklus lejárta előtt új választásokat tartottak, amelyek hűen tükrözték a változásokat: a népfrontos listán közös