Vallomások Somogyról [antikvár]

Részlet a kötetből: A "Vallomások Somogyrőól" Szerkesztőségének A „Vallomások Somogyról" című visszaemlékezés-gyűjtemény szerkesztői nemes feladatra vállalkoztak, amikor elhatározták e kötet összeállítását. Úgy gondolták, megjelentetése nagyon hasznos. Az idősebb nemzedék számára felidézi a múlt emlékeit, áttekinthetővé teszi a megtett utat, a megélt valóban történelmi változást, amely Somogy megye és a somogyi emberek életében egyaránt tükröződik. Azt hiszem, hogy a kötet a megye ifjúsága számára is hasznos olvasmány lesz. Bepillantást nyújt szüleik, az idősebb nemzedék egykori életébe, munkájába, harcába; közeliikbe hozza, feleleveníti azt a kort, amelyhez nem fűződnek személyes élményeik, s számukra már csak történelem. A visszaemlékezések jól kiegészítik az összképet a felszabadulás óta eltelt negyedszázadról, amelynek fő eredménye: a magyar nép életében bekövetkezett hatalmas fordulat és fejlődés. A szerkesztők hozzám is eljuttatták kérésüket, hogy másokhoz hasonlóan, akik életük valamely szakaszában Somogy megyében éltek, vagy ott születtek, én is írjak visszaemlékezést a kötet számára. Bár a kérés megtisztelő, a téma nagyon fontos és érdekes, sajnos, csak röviden tudok szólni a kötet olvasóihoz. Nem akarom ezért csak a körülményeimet okolni, de talán mentségem lehet nagy elfoglaltságom. Azonkívül bennem, magamban van a hiba, mert mindezideig nem voltam képes személyes vonatkozásban rendszerezni s értékelni a múltat; visszaemlékezésekkel foglalkozni. Minden időben az adott helyzet felismerése, a tennivalók számbavétele s a jövő felkérése kötötte le, köti le ma is a gondolataimat. Vallom, a múlt tapasztalatait számba kell venni, s nem szabad feledni, de ezen túl előre kell nézni. Fiuméban, az egykori Monarchián belüli Magyarország ismert városában születtem; abban az időben anyám ott dolgozott. Kisgyermek koromban kerültem a tabi járásba, Kapolyra, ahol nevelkedtem, s kisebb-nagyobb megszakításokkal tizennégy éves koromig éltem. Így emlegetve az időt, talán kevésnek tűnik. Számomra mégis Somogy, s az ismerős tájak szinte szülőföldnek számítanak, mert a világra eszmélés, az emberek és környezetük, a haza megismerésének döntő idejét töltöttem ott.