Válságos évek [antikvár]

A mai világunkban különös vállalkozásnak tűnhet egy ilyen kötet összeállítása és megjelentetése. Kinek juthat eszébe a millecentenárium évében nyomorról, agrárszocializmusról írni, egykori munkásvezérekről megemlékezni? Csakis olyannak, aki a kor és a téma megválasztásakor nem a mindenkori divathullámra figyel, hanem a megtörténtek pontos feltárására és hiteles bemutatására, függetlenül attól, hogy a kirajzolódó kép tetszik-e, megfelel-e a gyakorta változó hivatalos" elvárásoknak. A kézben tartott dokumentumkötet szerkesztőjét - Herczeg Mihály nyugalmazott levéltár-igazgatót, jeles hódmezővásárhelyi helytörténészt - elsősorban gazdaságtörténeti munkái, a gróf Károlyi nemzetség birtoklástörténetéről és birtokgazdálkodásáról írt tanulmányai alapján ismerhette meg a szakma. Ezeket olyan időszakban készítette, amikor az arisztokrata családok közel sem tartoztak a történeti feltárások fő áramába. Hosszú éveken át kutatta az addig ismeretlent, noha tudhatta, hogy hiánypótló kéziratai belátható időn belül aligha kerülnek kiadásra. Választhatott volna kapósabb témát is, hisz foglalkozása révén benne ült" a forrásban, de őt szakmailag a feltáratlan, a történészek által elhanyagolt terület izgatta. Levéltárosi működése alatt alapos forrás-ismeretre tett szert a legkülönbözőbb korszakokra, így a XIX. század végére nézve is. A kutatók kiszolgálása során közvetlenül tapasztalhatta, hogy egy-egy terület feltárása milyen szintig jutott, hol lehet és kellene tovább mélyíteni. Amikor tehát mostani kötetében a századvég történéseihez nyúl, okkal feltételezhetjük, hogy űrt kíván betölteni a hitelesebb megismerés érdekében. Az alföldi régió - közelebbről Békés, Csanád és Csongrád megyék - korai munkásmozgalmának története a rendelkezésre álló szakirodalom alapján jól nyomon követhető. Az e tárgyban megjelent munkákból tudhatjuk, hogy az 1890-es évek elején a földmunkás és szegényparaszt-mozgalmak központja Békés megyéből Hódmezővásárhelyre tevődött át.