Vas megye arborétumai és kúriakertjei [antikvár]

Előszóa az ország nyugati határa felé Icözeledünk, az enyhén dombos terület mögött megjelennek a távolabb kéklő hegyek. Egy részük az ország területén van, a távolabbi magasabb hegyek az Alpokhoz tartoznak. Vas vármegye, az Alpokalja klímáját, talaját, vízrajzát jelentősen meghatározza ez a földrajzi adott.'iág. Folyóinak jelentős része az Alpok felől hozza a vizet, a hordalékot, a talajt. Az ország nyugati határán Vas vármegye történelmi szerepe is különös. A török hódoltság idején a három részre osztott ország azon része volt, ahol a török jelenléte nem volt erősen meghatározó, de közvetítette a keleti értékeket nyugat felé. A Monarchia idején a nyugati kapcsolatokban játszott döntő szerepet. A történeti Magyarország azon része volt, ahol a Nyugat felől érkező kultúra elsőként jelentkezett, ahol az akkori politikai és gazdasági élet jelentős magyar személyiségei nagy birtokokkal voltak jelen, jelentős várakkal, kastélyokkal és a hozzájuk tartozó épített parkokkal. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy például Batthyány Boldizsár foglalkoztatta korának nagy botanikusát Clusiust németújvári (Güssing) birtokán. Megemlíthetjük az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című munkát, amelynek negyedik kötetében több kiemelkedő értékű magyar épített kert van felsorolva Vas vármegyéből. (Kiadva: A Millennium alkalmából Budapest, 1898.)A Batthyányiak Körmenden található várkastély parkja kimagasló kertművészeti értékű. Sárvár várkastélya a Nádasdyak révén vonult be a magyar történelembe. A vépi várkastély és kertje az Erdődy család révén szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a Széchenyi családnak is voltak érdekeltségei a megyében.A legnagyobbak példát mutattak nemcsak az akkori nagypolitikában, de a tudományos, a művészeti életben is. Példaszerű építészeti, kertépítészeti értékeket hoztak létre, amik ránk maradtak. Trianon után a megye egy része Ausztriához került, de ugyanezen okból építette Ambrózy-Migazzi jeli birtokát a Csehszlovákiához került Malonya (ma Mlinanyi) helyett. A máig is csodált Rhododendron-gyűjteményét, kertjét, ma az Erdészeti Tudományos Intézet tartja fenn és fejleszti. A Szlovákiához csatolt birtoka helyett ide a megyébe, Tanakajd-ra települt. Itt folytatta növényhonosítási kísérleteit. (Korábban az Erdődyek a vépi várkastély kertjében művelték a növényhonosítást magas fokon, és még korábban [XVIII. sz.] a Batthyányiak körmendi kastélyának pálmaházaiban jelentek meg egzotikus tájék, addig nem látott növényei.)Vas megye tájképi kertjei a növényhonosítás kiváló példái, ahol az örökzöldek korábban elképzelhetetlen gazdagságban jelentek meg Magyarországon. Ezen alkotások példáját követve épültek ki számtalan mennyiségben a kisebb-nagyobb kúriakertek, amik szűkebb környezetükben voltak meghatározók. Ezeknek járt utána a szerzőpáros: Somkúthy Ferenc és dr. Tóth József - kertészmérnökök-, akik tudományos kutatómunka eredményét adják közre. Levéltári, kartográfiai és más írott dokumentumok felkutatásával rekonstruálják a megye érintett objektumainak kialakulását, regisztrálják dendrológiai értékeit, megemlítve esetleges pusztulásukat is. Térképek, helyszínrajzok, fotók segítik érthetővé tenni mondandójukat. A ránk maradt legnagyobb és legértékesebb kertekről a szakirodalom bővebben szól, külön kiadásokban jelentek meg, ezért ezeket csak röviden említik, hivatkozva a szakirodalomra, viszont számításba veszik településről-településre az apróbb épített kerteket is. A megye évszázadok óta példát mutat az országnak. A magas kertkultúra eredménye településeinek kedvezőbb esztétikai megjelenése, a rendezettebb városkép, a szép növényzet, a lakosság igényessége e tekintetben is. Nem véletlenül van itt hazánk egyik legnagyobb faiskolája, amelyik növénykínálatával - bátran kijelenthetjük - az egész országra jelentős hatást gyakorol. A sárvári történeti kert erdészeti-kutatási célokat is szolgál. Országos hírűek évtizedek óta a Jeli-napok, Kámon történeti kertje óriási értékű növénygyűjtemény erdészeti kezelésben. Ezek az épített díszkertek szórakoztatva tanítanak és egyben tudományos műhelyek is. A legjelentősebb kertművészeti alkotások, műemlékek, és gyakran természetvédelmi területek.E könyvnek megjelentetésével Vas megye és a Kiadó példát mutat arra, hogy fel kell dolgozni és nem szabad veszni hagyni az értékeket. Bízni kell abban, hogy ezt a példát más megyék is követik, szolgálva ezzel az ország kertépítészeti, kertművészeti továbbfejlődését, növénykultúráját és az egészséges életet.Őrsi Károly