Vas megye települései képes levelezőlapokon [antikvár]

BEVEZETÉS "Hazáját, szülőföldjét csak akkor kezdi igazán, öntudatosan, egy becsesebb szerelemmel szeretni az ember, amikor minden izében megismerte." "A bájos Dunántúlnak, ahol a természet nem olyan buja és adakozó, minte gyönyörű ország némely más vidékén, de nem is terméketlen, ahol az éghajlat szertelenségei nem szöknek végletek között ide meg oda, ahol az időjárás ingyen kegyelméből kánaáni termés nincsen, de ahol a klíma és a szívós emberfaj szoliditásán megtörik a sors szeszélye, amely ínségébe tud dönteni más országrészeket: ennek a bájos és áldott Dunántúlnak egyik szemefénye ami Vas megyénk." (Dr. Borovszky Samu) Vas megye a Dunántúl nyugati pereme. Évezredeken keresztül fontos szerepet töltött be, civilizációkat kötött össze a megyén átvezető "Borostyánkő út". Az 1787. évi népszámlálás a korabeli Vas Vármegye területén 659 települést tartott nyilván. Az I. világháború előtti Vas megye területén 325 település volt. Vas megyének jelenleg 1 megyei jogú városa, 7 városa és 208 községe van. Megyénket, városainkat bemutató könyvek sorozata jelent meg, amelyek kimerítően foglalkoznak a helytörténettel, nevezetességekkel. Ezekkel a könyvekkel mi nem kívánunk vetélkedni, csupán képes levelezőlapokkal (167 település) szeretnénk az olvasó előtt felvillantani azt, hogy milyen a jelenlegi kis VAS MEGYE. A települések képes levelezőlapjai sokfélék, teljes körű bemutatásukra nem tudunk vállalkozni, csupán egy kis képeslap történettel a legjobbakat bemutatni. Ez talán ösztönözni fogja az érdeklődőket: - részben hazánk e szép vidékének jobb megismerésére, - valamint e hasznos hobbi, a képes levelezőlap-gyűjtés szenvedéllyé válásában. Napjainkban a világon millió számra jelennek meg képes levelezőlapok, amelyeken üdvözleteket, jókívánságokat továbbítanak. Mi is az a képes levelezőlap? Sokféle választ adhatunk erre a kérdésre. Egyszerűen és praktikusan: "A képes levelezőlap postán, boríték nélkül továbbítható, meghatározott méretű kartonlap, illusztrációval ellátva." Bélyeglexikon szerinti meghatározása: "A képes levelezőlap képes oldalát teljes egészében, vagy nagy részében technikai eljárással készített kép foglalja el. Címoldala megfelezett, jobb oldalon a bérmentesítéshez szükséges bélyeg, illetve a címzést segítő címvonalak találhatók. Baloldalon a képre vonatkozó adatokat - esetleg több nyelven is - lehet olvasni és a magánközlemények részére van fenntartva." A képes levelezőlap azonban egy-egy időszak kortörténeti dokumentuma, ezért kultúrtörténeti értéket is képvisel. A képes levelezőlap jól tükrözi az adott kor ízlésvilágát, de sok hasznos adatot, információt szolgáltat a múlt iránt érdeklődőknek, kutatóknak is. Gyakran csak a régi képes levelezőlapokon találhatunk meg olyan épületeket, teljes utcákat, a-melyeket azóta lebontottak, vagy teljesen átalakítottak. A régi utcaképek bemutatják a korabeli építkezési szokásokat, a települések életformáját, öltözködési, tárgyi kultúráját, a kereskedelmi, közlekedési viszonyokat. A képes levelezőlap "leszármazottjának" ötletét először Heinrich Stephan, a német birodalmi posta fopostamestere 1865. november 30-án vetette fel az Észak Német Posta Unió V. Karlsruhei Konferenciáján. Javaslata, hogy a rövidebb közlemények számára a levélboríték nagyságú nyílt levelet vezessék be, amelyet "postai lap "-nak (Postblatt) nevezett. A javaslatot a konferencia ekkor elvetette. 1869-ben Dr. Emmanuel Herrmann foglalkozott újból a gondolattal. Kifejtette, hogy a levelek többsége csak rövid kivánságokat tartalmaz, melyekben semmiféle titok nincs, ezért olcsóbb, nyílt lapon is közölhető. A levélportó 5 krajcár, a postai lap