Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1999/3. [antikvár]

M. KOZAR MARIA SZILY ÉS A SZLOVÉNEK Mária Terézia a szombatlielyi püspölíség megalapításával a magyarországi, Vas és Zala megyei szlovéneket egy egyházmegyében egyesítette. Az első szombathelyi püspök Szily János 1777. szeptember 7-én, fél hónappal beiktatása után a felsőszentbenedeld (Kancovci) szlovén plébánost, Küzmics Müdóst (1737-1804) nevezte Id a Tótsági kemlet (Slovenska ola-oglina) espereshelyettesévé. Szily János püspök első feladatai közé tartoztak az egyházlátogatások. A plébániák látogatását 1778 tavaszán éppen a szlovénekkel kezdte. (A felső-szölnöld plébániát 1778. szeptember 14-én látogatta meg.) A szombathelyi püspökség megalakulásakor a szlovén lakosság többsége evangélikus vallásti volt. Valószínűleg ezért látogatta meg először Szily a szlovén plébániákat, ezért gondoskodott a szlovén fiatalok képzéséről a kőszegi árvaházban. Azzal a reménnyel támogatta felvételűket ebbe az intézménybe, hogy katolikus papok lesznek, és szüleiket, rokonaikat is visszatérítik az evangélikusról a katolikus hitre. (1780 és 1941 között közel 450 szlovén diák szerzett itt középiskolai képesítést.) A kőszegi árvaház célja ugj^anis megalapításától a 19. század első feléig az volt, hogy a szegény diákokat a katolikus egyház szellemében tanítassa, azokat is, akilaiek szülei evangélikusok voltak.^ Szity János püspök 1777 és 1780 között templomot építtetett Apátist-vánfalván, mivel előtte a hívek a környező szlovén falvakból is (Orfalu, Balázsfalva, Pennise, Szakonyfalu és Rábatótfalu) Kethetyre jártak misére. Sza-konyfalu és Tótfalu hívei 1778-ban levélben kérték a püspököt, hogj^ - a nagy távolság miatt - ne tartozzanak az új apátistvánfalvi plébániához. Egjdk indokuk: „ha valaki közülünk meghaldaklik, ha ki ugyan annak eltakarétása alkalmatosságával azon essetbe, bátor ha vonyós marhát elvontatására befogna is, az Hegy miatt ki nem vontathatná.'"'^ Szily János püspök ösztönzésére vezették be a szlovén nyelv oktatását a Rába és a Mura közötti szlovének által lakott települések katolikus elemi iskoláiba. Küzmics Miklóst kérte fel szlovén nyelvű tanköny\'ek írására, melyek 1868-ig kötelező tankön5^rek voltak. így például az első szlovén-magyar kétnyelvű tanköny\' az első szlovén-magyar szótáiTal.® Szily Kűzmicset a szlovén iskolák tanfelügyelőjévé is kinevezte. Küzmics Miidósnak, az első magyarországi szlovén katolikus írónak hét egyházi és oktatási célra írt köny\'e jelent meg. Latinból, görögből és magy^ar-ból fordított egyházi énekeket anyanyelvére. Saját verseit latin és magyar nyelven írta. Ezek püspökéhez írt leveleiben, illetve egy kéziratos köny^^be másolva maradtak fenn a Szombathelyi Egyházmegyei Köny\'tárban.* A má-