Bővebb ismertető
ÉRI István:
Bevezető
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Településtörténeti Szakbizottsága korábban megrendezett és főleg a középkor komplex szemléletű témáit napirendre tliző két korábbi településtörténeti konferenciája után látott hozzá egy, időben és térben jobban elhatárolt konferencia-sorozat meg-valósitásához. A VEAB működési területének figyelembevételével, a MTA. Pécsi Akadémiai Bizottságának VTI. sz. Szakbizottságával közösen tüztük ki célul a Dunántúl településtörténeti kérdéseinek vizsgálatát a ZVI-ZVII. sz. forduldjától napjainkig, öt, egy-másfel évenként egymást követő ülésszakon^a megtárgyalásra kerülő témákat megszabott időrendi határok közé igazítva. - E konferencia-sorozat első, 1975 májusában Székesfehérvárott megtartott ülésszakának anyagát adjuk közre az alábbiakban.
A kiadvány terjedelmi korlátai természetesen tömörítésre szorították a kéziratok szerzőit és a szerkesztőt, sőt, a művelődéstörténeti szekció aprólékos műgonddal elkészített, de részlettanulmányoknak tekinthető anyaga egy részének a közlésétől a terjedelem csökkentése érdekében el kellett tekintenünk. Mint a szóbanforgó szekció vltavezetője, e helyen Is hangsúlyozni szeretném, hogy a Dunántúl művelődéstörténetének kutatását - sok más kapcsolódó témával együtt -- a Településtörténeti Szakbizottság továbbra is szorgalmazni kívánja, remélve egyidejűleg, ho^' a helyi kutatások eredményeit múzeumi, levéltári szervezetek évkönyvei fogják közölni.
Különösen az oktatás. Iskolázás története érdemli meg az alaposabb vizsgálódást. Kanyar József Somogy megye művelődési viszonyalt áttekintő - kötetünkben közlésre kerülő - bevezető előadásának megállapításait a kisebb lélegzetű, helyi vonatkozásokat feltáró, de ugyanazon forrásanyagra támaszkodó kutatások következtetései egyrészt alátámasztották, másrészt a számbavehető szempontok körét kibővítették»
Visszatérve a településtörténeti konferencia-sorozat első ülésszaka eredményeinek elemzésére, joggal állapíthatjuk meg, hogy a főleg a Dunántúlon működő tudományos kutatók uj forrásokhoz nyúló feltáró munkája számos tekintetben bővítette Ismereteinket, vetett fel új szempontokat. Remélhetjük, hogy a helyi és a központi kutatóhelyeken tevékenykedő történészek együttműködéséből származó eredmények hasznosítása nemcsak helytörténeti vonatkozásokban, hanem a magyar történettudomány egészében is megtörténik. Ha erre sor kerül. Szakbizottságunk elérte kitűzött célját.
Ezúton fejezzük ki végül köszönetünket a Fejér megyei Tanácsnak, ^amely a konferencia lebonyolítása és a kiadvány megjelentetése költségeinek is az oroszlánrészét vállalta.