Bővebb ismertető
Örömmel fogadtam azt a megtiszteltetést és köszönöm a lehetőséget, hogy a Vecsési Kalendárium 1993 első oldalán találkozhatom a Kedves Olvasó érdeklődő figyelmével.
SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A KALENDÁRIUM MINDEN OLVASÓJÁT, GYEREKEKET ÉS FELNŐTTEKET, VECSÉSIEKET ÉS NEM VECSÉSIEKET - KEDVES MINDNYÁJUKAT!
Kívánom, hogy az első átlapozás után újra és újra vegyék kézbe ezt a kedves kis könyvet és az egész évben nyújtson ismeretet, szórakozást, örömöt.
Tiszteletre méltó ez az eleddig Vecsésen egyedülálló próbálkozás. A gondolattól, az elhatározástól a megvalósításig rendelkezésre állt idő rövidsége, az utolsó 50 év történeti adatainak hiányosságai miatt az alkotók szándéka ellenére számos lényeges adat, fontos személy nem szerepel a Kalendáriumban. Noha törekedtek arra, hogy mindent, mindenkit valós jelentősége szerint, teljeskörűen mutassanak be, természetes, hogy ezt a szándékot nem sikerülhetett maradéktalanul valóra váltaniuk, hiszen nem tudományos mű készült, másrészt egy tervezett sorozat első darabjáról van szó.
A Kalendárium történelmi időkben azok egyik gyermekeként születik. Sokan túlzásnak vélik történelmi időket említeni. Életemben többször tapasztaltam, hogy események, amelyek bekövetkezésük idején jelentéktelennek tűntek, később történelmi jelentőséget kaptak, sőt fordulatot hoztak. A '80-as évek végén még mindig azt lehetett várni, hogy országunkban továbbra is marad a szovjet megszállás és az ezzel együttjáró gazdasági, politikai és hatalmi helyzet. Földrengésszerűén, szinte egyik napról a másikra következtek be a változás eseményei, összességükben a rendszerváltozás. Váratlanul mássá lettek egyéni életünk keretei, az országos és a települési körülmények. Ezt a sok meghökkentő eseményt még követni sem igazán tudtuk, nemhogy azok gyors értékelése és feldolgozása után rugalmasan alkalmazkodtunk volna az új helyzethez. Erre mutattak a választási részvétel számai, százalékos adatai. Ebből általában azt a következtetést vontuk le, hogy a legfőbb meghatározó a lakossági közöny. Ha figyelmesebben vizsgáljuk e tényeket, látjuk, hogy a lakosság még nem ismerte fel az új helyzet lényegét: hogy mindenki egyenlő jogokkal és lehetőségekkel kapcsolódhat be az ország és főként települése ügyeinek alakításába, intézésébe. A panaszkodást, siránkozást, követelőzést fel kell váltania az aktív cselekvésnek. Az 1990-ben bekövetkezett fordulat időszakában a községünkben élő komoly, gondolkodó, tettre kész, a község sorsáért felelősséget érző emberek egy része vállalta és végzi ez a munkát. A többség tartózkodik, megfigyel, kivár. Ettől mit remél? Így mi lesz jobb?
A több évtizedes beidegződéseknek, görcsöknek oldódniuk kell. Fel kell ébrednünk, magunkhoz kell térnünk. Megváltozott körülöttünk a világ. Érdektelen, hogy kinek tetszik, kinek nem - megváltozott.
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató