Verespatak [antikvár]

Részlet: "Ez a könyv egy különös kirándulásra kalauzolja el a Kedves Olvasót. Az Erdélyi Érchegység híres, hírhedt városkájába, Verespatakra látogatunk. Az aranybányászatáról a római kor óta ismert település az utóbbi néhány esztendőben került a figyelem középpontjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a román államtól megszerezte a jogot a Verespatak alatt található arany- és ezüstkészlet külszíni kitermelésére. A munkálatok elkezdése előtt azonban a város lakóit a kitermelés érdekében el kell költöztetni, sőt a szomszédos völgyben, Szarvaspatak falu helyén egy hatalmas cianid tározót is létrehoznak... A Verespatakra látogatót ma is döbbenetes látvány fogadja. Az egykoron gazdag bányászváros monarchia korabeli bája még a romos, lerobbant állapotú, elhagyott épületein ma is tetten érhető. A városka szűk utcáin egykoron módos emeletes házakat is építettek, külön utcájuk volt a bányapolgároknak, a bányatiszteknek, kereskedőknek. A városközpont építészeti öröksége ma végveszélyben van. A próbafúrások azt mutatták, hogy az épületek alatt jelentős aranykincset rejt a föld. A kitermelés érdekében el kell költöztetni Verespatak és még a környékbeli falvak lakóit is! A forradalom után Romániában is megszűnt a hagyományos bányászat. Elmúlt az a világ, amikor hajnalonként bányászok százai gyülekeztek a bányaszájaknál, s a tárnákból csillékben küldték felszínre a kitermelt kőzetet. Ma már a legtöbb helyen külszíni fejtés folyik, a robbantásokat követően hatalmas teherautók szállítják a kőzetet a feldolgozókba. Az utóbbi évtizedben Románia szerte bányászok ezrei kerültek az utcára egyik napról a másikra.