Vésztő-Mágor [antikvár]

VÉSZTŐ RÉGEN Fényes Elek 1851-ben megjelent Geographiai Szótára szokatlanul hosszan és kedvesen írt Vésztőről. Csaknem teljes terjedelmében idézem: „Vésztő régi magyar helység a Sebes Körös mellett, 11 katholikus, 4000 református és 9 óhitű lakossal. Elsőbben a tatárok, majd 1680 után a ráczok elpusztítván, csak a templom kőfala állott fenn több évekig, míglen a 18-dik század elején ezt is meg kezdték ülni némelly Bihar vármegyei [Bakonszegről jött] lakosok. Van itt szép tornyos református templom, s oskolák, 460 díszesen épült parasztház, urasági ház, 1 vízi-, 7 száraz, 2 olaj-malom. Határa lapályos fekete fold, s nagy részt rétes a vízáradások miatt. Ezek okozták azt, hogy hajdan 621 urbáriális jobbágytelek levén itt [egy telek 22-60 hold között volt], már 1798-ban csak 27 telket lehetett szántani. Egyébiránt az árvizek meggátlására sok munkát tettek ezen helység lakosai. így a Köröspartot magas, széles töltéssel körülvették, hogy a helység lapályos részét, az úgynevezett Babylont megszabadíthassák a gyakori árvíztől, 1808-ban pedig 2000 ölnyi hosszú csatornát ástak a réten keresztül, melly által sok ezer holdat kiszárítván, a nádgyökeret, zsombikokat kiégetvén, most már ez a határnak legtermékenyebb része. Termesztenek a lakosok búzát, árpát, zabot, kölest, kukoriczát, tartanak szép szálas marhát, lovat, birkát keveset, magyar juhot többet, sertést sokat. Az uraság selymes birkákat és gulyát tart, ezenkívül sok tiszta búzát, árpát, tengerit termesztet. Szőlője a helységnek nagy kiterjedésű, s boldog időben 6000 akót megterem. Gyümölcse, mint meggy, szilva, cseresznye van elég, de az oltáshoz még nem értenek. Az uraságnak a mágori dombon van szép szőlője, mellyen volt 1200 táján a csolti apáturság temploma s klastroma, későbben a vörös barátoké. Ezen templomnak kettős tornya 1786-ban ledőlt; köveit a vésztői lakosok hordták el. E domb tetején van az uraság szép lakháza, alatta derék pinczével. Az urasági 4 szakaszban levő s körülárkolt erdők tilalmasok. A helységnek is van fűzfaerdeje.