Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. [antikvár]

A DEBRECENI MÚZEUMÜGY ALAKULÁSA, A DÉRI GYŰJTEMÉNYA debreceni múzeum alapítása kerek száz évvel követte az első magyar múzeum létesítését. Debrecenben nehezen bontakozott ki a múzeumügy és amikor sok tervezgetés, meddő kísérlet és huzavona után, 1902-ben, végre magvalósult, akkor sem tervszerű közügyként jött létre, hanem egy érdemes magángyűjtő, Löfkovits Arthur ékszerész műgyűjtő elhatározásából. Ezt a nagyfokú megkésettséget nem ellensúlyozza az sem, hogy a Kollégium többek között múzeumi jellegű tevékenységet is folytatott már hosszú idő óta.A megkésettségnek több, fejlődést gátló következménye is volt. Mindenekelőtt az, hogy időközben a gyűjtés megnehezült. Sok műtárgyat, történeti emléket - múzeum hiányában - más múzeumok, hazaiak és külföldiek, valamint magángyűjtők szereztek meg, illetve sok veszendőbe is ment. De visszahatott a megkésettség magára a múzeum szervezésére is. Nem volt ugyanis megfelelő helye, épülete ahol fejleszteni tudta volna gyűjteményeit, kibontakoztathatta volna munkáját. A nagy múzeumalapítási korszakról - a XIX. század 50-80-as évei -, amikor más múzeumok megfelelő épületeket kaptak, lemaradva a debreceni múzeum kis gyűjteményét sem tudta megfelelően elhelyezni. Először a volt Gazdasági Akadémiában (ma Füvészkert utcai iskola) kapott két szobát, majd 1905-ben a Hatvan utcán, az úgynevezett Csokonai-házban. Ez, a Hatvan u. 23. számú ház lett a debreceni múzeum otthona, itt rendezkedett be a maga szerény gyűjteményével és felszerelésével. Itt, a Városi Múzeumban bontakozott ki a mostoha körülmények ellenére is Zoltai Lajos nagyszerű gyűjtőtevékenysége, ami hamarosan jelentős várostörténeti gyűjteményt hozott létre. Azonban a debreceni Városi Múzeum Zoltai Lajos minden fáradozása, eredményes gyűjtő- és feldolgozó tevékenysége dacára is - éppen az említett megkésettség miatt - megmaradt volna szerény, külö-