Vid középkori falu története, régészeti leletei [antikvár]

Részlet: Néztem a sötétbe, sötét éjszakába, Réffi elhunyt idők homályos titkába, S amint belenéztem hosszasan, merevül, A ködök országa, ím megelevenül Arany János VID FEKVÉSE ÉS NEVÉNEK EREDETE Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúhadház összeszögellő határának az a része, amelyet a birtokos városok lakosai régebben „vidi puszta", ma inkább „vidi föld" néven neveznek és emlegetnek, kétségtelenül Vid középkori falu települési helye és határa volt.1 Hogy hol feküdt a falu, az az idők folyamán lassan feledésbe ment, sőt a határ új birtokosai közül kettő : Hajdúböszörmény és Hajdúnánás is vitatta, hogy az ő határrészén feküdt annak idején Vid. Dr. Györffy István,' a hajdúvárosok településének tudós kutatója úgy vélekedett, hogy Vid a Hajdúböszörményhez tartozó határrészén feküdt; azt írja : „Az egykori falu telke nem messze van attól a helytől, hol a Polgári út a nagypródi legelőre lép."2 E megjelölés azonban csak a topographiai viszonyokra volt alapítva, egyébként is elég általános, hiszen a határ közelebbi részét még égtáj szerint sem jelöli meg Vid falu fekvésére nézve biztosabbnak látszó adatot a múltban egy hajdúböszörményi földrajzi helynév nyújtott, amely az általánosan „vidi földnek" nevezett határrész egy darabját „vidi telek"-nek nevezte és nevezi ma is. Erre vonatkozólag tudni kell, hogy a „telek" megnevezés a hajdúböszörményi 1 E terület egy részén 1953-lban Hajdúvíd néven új község települt. 2 Dr. Györffy István : Hajdúböszörmény települése. 7. lap.