Világmodellálás [antikvár]

Silling István A NYUGAT-BÁCSKAI MAGYAR NYELVHASZNÁLAT JELLEMZŐI (A nyelvatlasz fonetikai anyagának prezentálása) A XXI. század elején vizsgált öt nyugat-bácskai falu: Bezdán, Ku-puszina, Szilágyi, Doroszló és Gombos magyar közösségének nyelvhasználatáról kérdőíves gyűjtés és élőnyelvi szövegek felvétele, valamint személyes megfigyeléseim alapján igyekszem bemutatni a recens nyelvállapot legjellemzőbb sajátságait. A nyelvatlasz kérdőívére kapott válaszok többnyire a lexikai megvalósulásokat mutatják, ami a régió mai magyar nyelvének szókincséről tájékoztat: köznyelvi megvalósulásokról, a magyar regionális köznyelv térnyeréséről és a nyelvjárási elemek továbbéléséről egyaránt. Az élőnyelvi szövegek a pragmatikai vizsgálatokban segítenek, ugyanis a magukban álló szavakban szemantikai és bizonyos fonetikai sajátosságok megjelenhetnek, de egyéb szemantikai, morfológiai és szintaktikai jellemzők valójában a spontán nyelvi megnyilvánulás során tapasztalhatók igazán. Ezért tartottam fontosnak minél több szöveget hallani, minél több emberrel beszélgetni, s így nyerni bepillantást napjaink nyelvi realizációjába. Ainint azt a tanulmányozás elején közzétett történelmi áttekintésben írtam (Káich főszerk. 2007), az említett kistáj településeinek magyar lakossága a Kárpát-medence nem egyazon területéről érkezett erre a területre a XVlll. század közepétől történő újratelepítés során. Ez a tény eleve meghatározta a nyelvhasználatukban való különbözőséget. Az itt eltöltött idő sem volt mindig közösségformáló, hiszen bár a vizsgált falvak mind a Duna-táji régióban találhatóak, s egymástól nem messze fekszenek, az egymással történő kommunikációs kapcsolatok sokáig igen nehezen voltak megvalósíthatók. Maga a közösségformálás is eleinte inkább magukon a településeken volt elsődleges, ugyanis az ide telepített lakosság sem volt azonos nyelvű, esetleg nem azonos nyelvjárású, hiszen több helyről, néha több vidékről érkezett az új népesség. A magyarok, németek, szlovákok kezdetben szervezetten érkeztek a falvakba, de jöttek szabadon érkezők is, a környéken élő más nemzetiségűek is, s ebből a soknyelvű lakosságból a nyelvi érintkezés során jön létre majd az évszázadok alatt a jellegzetes bezdáni, kupuszinai, doroszlói és gom-