Világörökségi helyszínek [antikvár]

BevezetőA világörökség (World Heritage) mint fogalom 1965-ben jelentkezett először. Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) védnöksége alatt pedig 1972-ben született meg az egyezmény, amely az emberiség kiemelkedő fontosságú, kulturális és természeti kincseit próbálja - a nemzetek fölött állva - megvédeni. Az egyezmény egyértelműen sikeres. Mára 190 ország ratifikálta pontjait, így ez lett az UNESCO legkiterjedtebb kezdeményezése. A listára kerülés nem egy egyszeri dolog, a szervezet folyamatosan monitorozza a helyszíneket, ezzel biztosítva védelmet, de fontos kutatási, állagmegóvási projekteket is kezdeményeznek.Az első 12 helyszín 1978-ban nyitotta meg a listát, majd évről évre bővült a kör. 2013-ban összesen 981 helyszín alkotja a listát, melyből 759 kulturális, 193 természeti és 29 vegyes helyszín. A jelentkezők száma évről évre növekszik, ami azt mutatja, az évtizedek alatt a világörökség fogalmát megismerte és megszerette a köztudat. Bár egy helyszín fenntartása komoly anyagi beruházást is igényel, a beruházás sokszorosan megtérül. Az UNESCO nemcsak anyagi és szakmai támogatást tud nyújtani, de - (viszonylagos) jogi védettségen túl - a jól ismert embléma jól eladható márka is - mint azt e könyv is bizonyítja. Ehhez persze az kellett, hogy a döntőbizottság valóban a nemzetek fölött, politikai és egyéb kulturális részlehajlás nélkül hozza meg döntéseit. Ami felkerül a listára, egyfajta rangot is kap.A listára kerülés kritériumai és fokozatai világosan megvannak fogalmazva (a forditás a www.vilagorokseg.hu weboldalról származik):Kulturális kritériumok:(i)az emberi alkotószellem remekműve;(ii)egy meghatározott időszakon vagy kulturális területen belül jelentős mértékben hatott az építészet / a technológia / a műemlékek / a várostervezés / a tájkialakítás fejlődésére;(iii)egyedi (de legalábbis kivételes) megtestesítője egy élő vagy már letűnt civilizációnak;(iv)egy építészeti stílus / együttes / technológia, vagy az emberiség történelme egy vagy több korszakát tükröző táj kiemelkedő példája;(v)egy vagy több kultúrát képviselő, hagyományos emberi letelepedés vagy területfoglalás kiemelkedő példája;(vi)kapcsolódik kivételes, egyetemes jelentőségű eseményekhez vagy élő hagyományokhoz, ideákhoz vagy meggyőződésekhez, művészeti vagy irodalmi művekhez - ez a kritérium csak egy másik kritériummal együtt alkalmazható.Természeti kritériumok:(vii)rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület;(viii)kiemelkedő példa a nagy földtörténeti korszak(ok) megjelenítésében, beleértve az élet kialakulásának nyomait; a földfelszín alakulásának jelentős, folyamatban lévő geológiai folyamatait, illetve jelentős geomorfológia vagy terepalaku-lati jelenségeket;(xi) kiemelkedő példája a jelenleg is folytatólagos ökológiai és biológiai folyamatoknak a földi, vízi, part menti és tengeri ökoszisztémák, állat- és növénytársulások evolúciós fejlődésében;(x) a biológiai sokrétűségnek az in situ" fenntartása szempontjából a legjellegzetesebb és legjelentősebb természeti élőhelyeit tartalmazza, beleértve a veszélyeztetett, a tudomány és a megőrzés szempontjából kiemelkedő egyetemes értéket képviselő fajokat.Rajta lenni a listán azonban mégsem minden. Ugyan az ENSZ megpróbál megadni minden jogi segítséget a saját szervezetének, a helyszín mégiscsak az adott állam szuverén területe marad, így megóvásuk sokszor kétséges. A veszélyben lévő világörökségi helyszíneknek már saját listájuk van. Ezen jelenleg 44 helyszín található, túlnyomó többségben Közép-Amerika, Afrika és a Közel-Kelet helyszínei. Az egyik leggyakoribb probléma a háborús konfliktusok okozta sérülések, de a műemlékek elégtelen védelme, természeti katasztrófák is súlyos helyzetbe sodorhatnak helyeket. Ritka a szándékos pusztítás; ez legtöbbször a vallási, politikai fanatizmushoz köthető (visszatérő probléma például az iszlám képábrázolási tilalom). Szintén komoly veszélyeket rejt magában a világörökségi ranggal néha ugrásszerűen megnövekvő turizmus. Ajordániai Petra nabateus emlékeiből sokat a turisták koptattak el", de a természeti helyszíneken is örök gondot okoz az odaérkező tömegek megfelelő kezelése.Az UNESCO tehát nincs könnyű helyzetben, az állandóan pénzhiánnyal küszködő szervezetnek lenne mit és hol csinálnia, miközben évről évre tovább bővíti az eddig sem rövid listát - újabb és újabb problémákat véve saját nyakába. (A várományosi listán ma 1583 helyszín szerepel!) Érte már kritika a szervezetet, hogy a kulturális helyszínek hangsúlya Európán van [elsősorban Olaszország (49), Spanyolország (44), Eranciaország (38), Németország (38)], ez a globalizálódó világunk visszatérő kritikája. A választ csak a jövő hozhatja el Hazánk 8 helyszínnel van jelen a listán: Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, kulturális, 1987); Hollókő ófalu és környezete (kulturális, 1987); Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti, 1995); Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális, 1996); Hortobágyi Nemzeti Park (kulturális, 1999); Pécs ókeresztény temetője (kulturális, 2000); Fertő kultúrtáj (kulturális, 2001); A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális, 2002).Az alábbi helyszínek pedig várományosok: A római limes magyarországi szakasza (K); Lechner Ödön független pre-modern építészetének emlékei (K); Dunakanyar kultúrtáj (K); A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó (K); A budai termálkarszt rendszer barlangjai (T); A tájház hálózat Magyarországon (K); A Mezöhegyesi Állami Ménesbirtok (K); Az északkeleti Kárpát-medence fatemplo-mai (K); A komáromi erődrendszer a Duna és a Vág folyók (K); A Tarnóc ősélőhely (T).hffibi upi vq7ínfk